Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Losonci Miklós: Kondor Béla művészetének hivatása

hősi népéiből verbuválódtak, e bikfic hadfiak esinadnattája méltatlan az emberihez. Kondor Tolsztojjal együtt töpreng Iljics Iván halálán, s franciásított orosz modellek mementos kezeiben, az ágy-foglya beteg test fagyöklér görcsű ziláltságában kétségbeesett magányt 'villant fel az élet és halál találkozásának partjáról, » .alhogy Iahet, a formák eleganciájával enyhíti az elmúlás szörnyűségé* úgy, hagy egyszerre hű Tolsztoj alapindítékához és önmagáihoz. Még arra is van «ereje, hogy teáttólis papot, töppedt családtagokat telepítsen a tragédia környezetiébe. Fametszetekkel az ébredő Afrikát elemezte, a melles asszonyokkal és elefántagy arakkal dúsított földrész népeinek közös igazságát, ahol a vezérek költők, mert: Afrika a saját Petőfi idejének fontos közegébe ért, mikor a szabadság végleges megszerzése mkideninól időszerűbb. E tárgyiasság nyomán szerzi meg fokozatos gyorsulással a rajzi függetlenséget, mely spanyol gráciával és dölyffel párosul Vélaz de Guevara sánta ördögének szabadvers szárnyalású vonalkísé- reüében. E ritmikus rajzi beszéd társul Thomas Mann Vanázshegyéhez is, ahol a megtört egyeneseik lelki dilemmát hordoznak megfellebbezhetetlen karakterrel. Diderot illusztrációi mellett igényesen érlelte Hemingway öreg halászát, ahol a cápa negatív éjszaka alakzata támadja a nehezen megszerzett zsákmányt, mely az emberi küzdés elveszett illúzióinak jelképe. E rajzi mozgalmasság nyilvánul meg másutt is, mely (bátor szelekcióval iktatja ki a homályos és meghaladott «részleteket. Nemcsak társul Lagetík- vist művéhez, hanem a hóhérség kiküszöbölését követeli rajzán, ahol a -pálcikás test halálhordó baktériumai teszik riadttá a női arcokat. Bár elragadtatott szemlélője Nagy László verseskötetének, puritánul szerkezetes vonalakkal figyelmezteti tapintatosan a költőt szélektívebb képhasználatna.

Kondor Béla a jelen «egyik reneszánsz egyénisége, aki eltérő közegekben közelíti az esztétikai és «morális jellegű igazságokat. Versekkel is. «Költeményei fogódzók a főág- festészet pontos feltárásához, a líra ötjei, akár Bláke rajzművészete költészetének megértéséhez. Festői világának magyarázatát adja a konvencionálisabbra sikerűit versnész- let is:

„A komoly felhők szoknyácskája alá beférkőzött az arany-Nap”.

Nagy I,ászló ízig-vérig költő, de az elvesztett festő nosztalgiájával - Kondor Béla egyetemes képzőművész, aki számára a líra olyan mieghód-ítatlan jelzésrendszer, mely elmaradt lehetősége révén grafikai-festői eszköztárának tisztázására és növelésiére szolgál A logika medrébe terelt asszociatív lendület árad e lírai hullámokban, ahol művészi kétségeit leltározza. „Teremteni emberi vétek” - hangoztatja, s bár az időt „virágos”-nak szólítja meg, «rétegeiben a „Fekete teremtő” kínzó jelenlétét érzi. Alom és «valóság határterületén mozdulnak festményéi, s ott kóborol a vers is, amit ő egy aSfaatommtal „Bot”-n«afc nevez:

„Felébredve nem tudom miért vagyok ahová kerültem és élet-e még ez vagy álbuktam már a mezsgyén”.

A versek elfciáltják a festményeken elrejtett gyötrődéseiket, melyek ha «nem is szabályosak a szó Arany Jánosai érteimében, erős a szerkezetük és gondolati itartásuk. Konstrukcióik a javából, nem cmlatag cseppfolyós érzelmi áradások. Ami azonnal tisztázódik, az. hogy szerzőjük ao.yanyelve ««a festészet, melynek kulcsait nyújtja át lírai kisiérleteiben, jelezve, hogy „önmagunk térképét” szükséges felfedezni, íbiszen „az örökkévalóság bennünk. . . és nem kívülünk” található. Olyan moralllizálást figyelhetünk meg, mely szerint a jó „csupán a bajnak enyhülate”, s ha „karcolt sdbeidbe sót hintenek, kiálts!”, hiszen