Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Nádasdy Lajos: Györök Leó György a kommünár
ügy igen sürgős. Győrök parancsnok. Porte Maillot, Pereire (körút 216. - N. B. A Maillot kapu vagy az Issy erőd szomszédságában lenne legjobb az elhelyezés.” Valóságos vészkiáltásnak érezzük az itt következő levélben az engedélykérést: „Párizs Helyőrsége, Vezérkar. - Montmartre 1871. május 16. - Hadbiztos Polgártársnak. - A montmartre-i dombok alulírt [parancsnoka kérem a hadügyminiszter hozzájárulását, hogy a nagy 24-es és 12-es lövegekkel tüzet nyithassak a Bécon kastély és GeneviHiers ellen, ahol az ellenség igen tevékenyen dolgozik. Minden elő van készítve s az idő sürget. Már eddig is igen nagy hátrányban vagyunk a miniszter rossz intézkedése .miatt, amely súlyos tévedés 'kijavítására a miniszter nem is gondol. Kérem foglalkozzék a hadbiztos haladéktalanul az üggyel, nehogy kárba vesszenek ezek az értékes pillanatok, melyek ma hónapokat érinek. - Győrök parancsnok.” Valóban érzik a kommün vezetői a helyzet súlyát .és a levélben foglalt kérés döntő fontosságát, mert még aznap megjő az engedély. - „Május 16. - Polgártárs. Győrök százados, a dombok tüzérségének vezénylő parancsnoka, engedélyt kér arra, hogy tüzet nyithasson. Kijelentette, hogy minden tökéletesen elő van készítve. Én a legnagyobb sürgősséggel megadtam az engedélyt. - Szálljon ki melléje, nehogy működését az ottani tüzérek ellenérzése akadályozza. Üdvözlet. Testvériség. A polgári hadbiztos parancsa alapján P. Henry, a vezérkar főnöke.” A korabeli hadijelentés így szól erről: Montmartre. - Bebizonyosodott hogy ez az üteg igen pontosan tüzel és hogy lövegei télibe találják Bécon kastélyát és a vidék többi versáilles-i állását!! A kezünkben levő két utolsó dokumentum Győrökkel kaipcsolattban a kommün belső válságáról is beszél. [Mindig a belső válság és a bomlás jele egy közösségben, szervezetben, bármilyen szép célokért és magasztos eszmékért küzd is, ha éppen azokat marják, rágalmazzák, ákik csakis a célra nézve és az eszmékért lelkesülve egész oda- szánással küzdenek, nem magukra néznek, hanem a közösségre és annak boldogulására!! Györököt is az a sors érte, amit Dombrowsky is megkapott: ráfogták, hogy árulói Az az ember, aki éjt nappallá tett a kommünért folyó harciban, majd annak védelmében és semmi áldozattól vissza nem riadt: Áruló??! Nem!! Jelszavához hűen kitartott az utolsó óráig! .Egészen a kivégző osztagig!! - Amint ólvassuk az utolsó leveleket, megdöbbentenek!! S elszomorítanák, mert látnunk kell a belső bomlás jeleit, mely már leghűbb harcosaiban sem bízik, hanem az ügyesen álcázott, befurakodott ellenség által terjesztett hazugságoknak hitelt adva, félreállítja azokat. Ezzel egyúttal előkészítve a talajt az árulók, a zavarosban halászók és az ellenség győzelmére! Győrök utolsó jelentése, a montmartre-i dombok ütegállásaiból elmondja, hogy mit végzett és mit óhajt még cselekedni! „Jelentés május 20-ról, 1871. - Felállítottam az ütegben azt a bizonyos három tengerészeti löveget. [Szerettem volna még felállítani az ugyanezen lövegekhez szükséges megfigyelő állásokat Is, de a fogatosok megtagadták a munkálatok további folytatását. Ha lovakat tudok szerezni, úgy még ma éjjel ezekndk (felállítását is végrehajtom. Ma éjjel azonban, az üteg őrségének tüzérei és nemzeti gárdistái kétszer is megállítottak Lafayette százados biztatására. Ennek a cselszövőnek minden erőlködése ellenére lecsendesítetbem az ügyet, de esedezem Önhöz, tábornokom, hogy mihelyt lehetséges, azonnal váltassa le ennek az ütegnek tüzéreit, mert igen erősen megdolgozták őket Jeannier és mindazok, akik egyáltalán nem akarnak ütegeket látni a montmartre-i dombokon. A hat nagykaliberü lövegem részére szükséges kilövő réseket és .más munkákat holnap fogom befejezni, valamint a 4 tengerészeti lövegnek a tüzélőállásba való helyezését is . . . Az Ön hű és odaadó parancsnoka: Győrök.” Ugyanezen napról, egy olvashatatlan aláírásé levélben, melyet a hadbiztos polgártárshoz intéztek, az derül ki, hogy a fenti levél szerint megingott és megingatott biza
