Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Losonczi Miklós: Orosz János, a felderítő festő

gondolatig ér a megindult pont cikázóan körkörös futamában. Az el mdm készült szobrok enciklopédiáját festi meg az 1968-ban készült Nap, homok, tenger tíz opusból álló ciklusában. A leütött hang vonalélete termékeny állandósággal kering a vázlatok és művek összefüggő rendszeriében, és a főmeder haladási iránya mellett különös alakzatok .melléktermékei születnek. Kirabolta az élményt - modellje egyszerre volt asszony és a táj. Itt a női test mondja el a sziklákra zúduló fényt, a lágy homokot és a nagy vizet. Micsoda rajzás az ember, hogy a légies szférákat képes plasztizálni ímegjeleriésiével, az idő termékeny kedve szinte geológiai egységgé leheli e humánus csoportot, mely megszünteti az 'őskáosz gomolygását, s festőikig nevezi meg a lét titkait. Fény, tenger, föld csókja találkozik az emberben, a tiszta és fenntartott tár benépesül gondolattal a formák örvénylő ritmusában. 'Orosz János végigjárt minden Variációt, a kompozíció medrébe helyezte a kiszakított idő párás burkait megszentelt tülekedésben, s hol az időtlenség fehér nászát mondja el az átszellemesült emberi figurákban, hol zöld szimfóniát szervez a parti részeken. Éteri lebegésben laza kék felületek forrósodnak vörössé, a tenger és a lélek feminin kitárulkozását jelenítve üdítő panorámában, áhol' a szemnek adományozott dáüványösvényak a derű áramát juttatják el a szívhez, hogy végre birtokolja az elnapólódott ősi örömet. E színes fészkek érlelt harmóniája a fegyelmezett formák szívós áradásában fejti ki optimálisan hatását, melynek lényege, hogy nemcsak érzelmileg, hanem intellektuálisan is maximálisan jó közérzetet biztosít.

Orosz János mindenben a lét eléggé észre nem vett ünnepét kutatja, - a „Nap, Hold, állatok” találkozásában fehér menyegzőt láttat, s mikor ,,Búcsúzik a lovacska”, angyali szárnyakhoz juttatja, kék derűt sugároz rá, horpasztott hasiának feszített kínját fehérlő hullámokkal .enyhíti. Ki hinné, hogy mindez a lapp népmesék nyomán adódott, melynek rajzi kíséretét ő végezte el. Az illusztrációt Orosz soha nem kényszeredetten .munkálja, hanem példás ökonómiával a kísérletezés szabad terepiének tartja. Idézem önéletrajzának ezzel kapcsolatos szavait: „A könyvművészettel .megélhetési gondjaim miatt kezdtem el foglalkozni. De hamarosan rájöttem, hogy nemcsak anyagi segítség, biztosinak, hanem egy új kifejezési lehetőség is számomra. Éppen ezért nagy gonddal, figyelemmel készül minden könyvillusztrációm.” A lapp népmesék szűzi tájain kószálva először sorakoztat tömör egységgé égitesteket és állatokat, emberhez kötözött .erdőket és csillagokat láttat, s felidézi a medvévé változott két nővért, jelezve, hogy az ember állati átváltozása nemcsak a Bartók érintette román népbalfadában található, hanem a rénszarvas-járta északi vidéken is. Szuverénül folytatja rajzi kivitelezésekben az irodalom indításait, - egyszerre hű az írás és önmaga karakteréhez. Akszjonov kollégáinak Néva hídját pálcikás ipointillizmussal idézi, a tenger anatómiáját férceit vonalrendszerrel, rovátkáit ábrákkal népesíti be, s ezek az apró tűk nagyvonalú pontossággal lelki rázkódásokat ábrázolnak.

Megrendítő Radnóti értelmezése. Csontra vetkeztetett .emberek kiáltanak a földből, az indokolatlan halál ritmusára sértetlen égbolt válaszol, mely a fasizmustól megfertőzött régi idő humanizált .menedéke. Morante illusztrációiban is a várbörtön iszonyatát lágyítja, ezúttal fákkal', s a férfi ingjén továbbítja a tenger ringását. Irodalomhoz kötött rajzainak erős a szerkezeti felépítése, mértani alapozás engedélyezi a vegetatív burjánzást, s mindig megkeresi a mű egyedül adott struktúráját a bolyhos, függönyös, szabad futásé ivonalrendszerben (Szemjonov: Jégmezők felett).

Különösen szeret gyermekeknek rajzolni. Idézem vallomását: „A mesekönyvet azoknak jó csinálni, akiknek készül. . . Eddig a Gsoóri 'gyermekverseit szerettem a legjobban mint illusztrációs feladatot.” A mese .szárnyán épül itt a világ, piros csiga kúszik barna fűszálra, s a „Lekvárcirkusz bohócai” boldogan rakják a tüzet, másutt moziba megy a Hold, s r.inocéroszt sütnek a kis vadászok. A fantázia kertjének dús

174