Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 2. szám - Farkas Imre: Öregszülék téli eltartása (elbeszélés)
- Jó az. Gondol egyet az -ember és már folyik is. Nem (kell érte (kilométereket járni. Bgy szál gyufa, -s kész a fürdővíz. A cserépfcálylha sem kemence ám. A tüzelőt nem lepi be a hó. A házon nem fut át a sZél. Hólapátoilás? Nem is tudom, hogyan csinálják, de akármennyi esik, mine fölkelek, eltűnt. Ólmosi eső? Azolk a áiima, egyenes utcák . . . Az a szép sárga, szitáit homok a járdákon . . .- Ki, ahogy megszokta, úgy jó.- Édesmamám - így kell most szólítanod, ahogyan apád is -, Édesmamám, holnapután indulunk Amálkához.- Én még nem döntöttem. Nézd a huncutját. Fejét félroejüi, babrálja kötényét, tán még pirul is, mintha kezét kérnék. Le kell szerelned sorra minden ellenvetését. A szomszédoknál jó helye lesz a tyúkoknak, a befőtteknek meg a virágoknak. Kerül gazdája a macskáknak is. A szárat berakod az istállóiba, a krumplit elvormsled, az ajtókat indulás előtt bezárjátok. Lakattal, lánccal, amivel fcdlil, és autóival mentek az állomásra. Almállka húgoid egyedül él két kisfiával, miág örül is, ha talál valakit a lakásban, amikor miunkából hazatér. Fűtött szoba, kész vacsora, tiszta lakás. Dehogyis -akar férjhez menni.- De a fenyők! Kár volna elptédálni őket. Igaz, Kovács úr a javát már -elvitte. Lövéstől -emelték ki. Cédulákat raktak mind egyikre, Gsak éppen mám mondták -meg, hány méter lett. N-am lehetett kevés, megtelt a teherautó egészen.- Feküdjünk. Sók munka vár ránk holnap. Csak a határozottságból ki ne fogyj másnap se. Mindenekelőtt Kovács úrral kell megértetned, amikor a harmadik kísérlet után a lakásán végre megtalálod, hogy felesleges olyan -elszántan keresnie azt a felvételi jegyzéket. Elveszett, hát elveszett. Végtére is, ha létezik olyan felvételi -jegyzék, almi megmarad, olyannak is lennie kell, amelyik elvész. S ne alkudj. Fizess, amit kér, lés ismételgesd, imlóg -így is jól járt az anyád. És különben is, ez csak a kezdet. A bemelegítés. Ha Kovács úrral, aki csupán közönséges ismerősöd, sem tudnád elhitetni, hogy bizalmad iránta a történtek után is ép, s ha lehet, -erősebb mint valaha, a tyúk- és a imacsikam-egőrző szomszédoknál végképp kudarcot vallhatsz. Tojik az a tyúk -télen vagy nem toji-k, ódesmiin-degy. Lehet, tojik, lehet nem. Egy azonban bizonyos, eszik. Áiteszi az egész telet. A -torkosabbja még éjszaka is enne. Ezért csak fogadja al a -szomszéd a tyúkel-eséget. így illik, így van -rendjén. Azzal pedig végképp ne engedd magad a fáihoz szorítani, hogy ia imiaasfcák egeret és maradékot esznek. Az egereknek is megvan a magukhoz -való eszülk. Elbúj-mak a 'kazlak, a szárkúpok alá, ha még -egyáltalán létezik egér. Te ugyan a másfél n-ap alatt színét sem láttad -egynek sem. Maradék? Jól tudod te, hogy a macska, amilyen ínyenc állat, szívesen megeszi a tejet is. S almikor beszökik a konyhába, mit tehet az belmber, lók néki a saját falatjából. Tessék osák szépen -elfogadni -a 'lisztet is meg a pénzt is. Még :gy is túlontúl nagy ,az áldozat. Mert a lisztet, ugye, meg kell sütn-i, hogy kenyér legyen. A tejért pedig el kel-1 menni. Azt igazán n-etm mondhatja -senki, hogy a bolt itt van a szomszédban . . . Kimerítő az ilyen állandó akarathalm-ozás, és nem is -mindig célszerű. Vannak helyzeteik, amikor éppen az elereszkedés a hasznos. A legjobb alkalom erre, amikor az első nap végén hazaérsz. (Kocsmában dl ne időzz, még azt hinné anyád, ,te is rászoktál az italra!) Amíg a lakodalmi ibiPkapaprtikást -eszed fehér kenyérrel és savanyú dinnyével, egy egész falut íkidekorálhatsz. 20