Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bodri Ferenc: Gulácsy-portré II.

Varázsló faettjiének virágos fája előtt tömjénfüsthen ölelkező pártját, a kép átszellemült, lehunyt szemű férfiját és csodáLkozó, csodára várakozó nőalakját. „Lásd, ez az én birodalmam ...” — mondja Balázs Béla és Bartók Kékszakállúja.

Nehéz a Gulácsy-iművek kronológiáját pontosan megállapítani. A már kész képre olykor ismét ráfest, megváltoztatja a dátumot is. Többször költött városneveit ír a kép születési helyiéül, olyan helyekét, aiholl Ibizonnyal nem járt. Támpontot sokszor csak az egykori kiállítást beszámolók nyújtanak, néhány katalógus.

1909 őszén a főváros 4000 koronás Ferencz József-díját kapja a Schubert dala című képéért, életének ez a legnagyobb hivatalos elismerése. Ugyanekkor Ady Endre a díj irodalmi változatát. Pár estét töltenek 'együtt a Palermo kávéháziban, talán az elmaradhatatlan Hároim Hollóban, a festők közül Pór Bertalan, Cziiigány Dezső, Márffy Ödön (hasonló díjat ő egy iév előtt kapott) az asztalnál. Gulácsy ritka vendég mégiscsak itt, ez az élet túl földinek tűnik előtte, nem az ő számára termett, felszívná az

539