Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Z. Szabó László: Razglednicák két hangra
1944 áprilisában még reménykedve írja Naplójába: „Mikor ér el az ember odáig, hogy erőszak és gyilkolás nélkül, igazi szeretetben élhessen egymás mellett?” (Ámos Imre Naplója, Magvető, 1964. I. 282.) 1944 nyarától kezdve Radnótihoz hasonló szenvedéseket él át. „Csakhamar ő is politikai tettre, ellenakcióra vállalkozik. Angyal- figurája már mit sem törődve szemléli a pusztulást. . . jajongva könyörög és átkozódik a lombját, ágát vesztett puszta fatörzs előtt, . . .rajzain elementáris erővel tör fel a barbárság elleni tiltakozás”. (Németh Lajos: Amos Imre Naplója. Magvető, 1964. I. 257.) Az egyik rajzán - ahol az említett motívumok összeolvadását is megfigyelhetjük - kenyeret és virágot tartó angyalt láthatunk. Annak védő, óvó körében áll a festő feleségével. A (hagyományos szimbólumokon túl a világban lévő egyetlen biztos pont, a (boldogság egyedüli lehetséges volta az a kis mikrokollektíva, ahol féledem és kín nélkül lehetséges létezni. Jó pár Radnóti-versben megfogalmazott gondolaton kívül az Erőltetett menet Fannit és (boldogságot idéző részére emlékeztet. Az 1944-gycl jelzett másik rajza is erre a mikrovilágra utal - (bár sókkal tragikusahb tónust ad a képnek az egymáshoz kapcsolódó emberpár arcáról sugárzó rémület a kietlen, üres világban. Inkább a megrettenés, a félelem és (ez a szűkre szabott, szűkre kényszerített kisvilág kilátástalansága az, ami a rajzokat elementáris erővel telíti. Kifejező eszközei egyszerűsödnek, ám világa így is a versekben már megfigyelt valóságos és irreális elemék egy- gyéolvadását jelzi, az ifjúkor szürrealista elemei ékkor telítődnek konkrét politikai mondanivalóval, itt nyernek olyan megfogalmazást, ahol is az álom már megfogható valóságot, megélt vagy átélhető szörnyűségeket rejt magában. Az 1944-nek keresztelt rajz elemei összevethetők a Razglednicák első darabjában megfogalmazott gondolattal 'és érzésekkel is. Ám amiként a Razglednicák első darabjában Radnóti egyúttal megsejti a pusztulás kikerülhetetlen voltát, ugyanúgy ezeknek az Ámos-kópeknek a szomszédságában 'keletkezett másik műve, a Csizmák az összes Razglednicákban végigkísértő és a negyedikben beteljesülő halál szörnyűségét fogalmazza meg. A konkrét jelek, amik a rajzon (felfedezhetők, már metaforák és szimbólumok erejével hatnak. A kép felső részén erőteljes vonalakkal megrajzolt (durva katonacsizmák tömege látható, lent fekvő halott. A rajzon is a mozgás és a mozdulatlanság kettőse fedezhető fel, amire éppen a Razglednicákkal kapós óla than utaltunk. És amiként a Radnóti-venset légiessé, a vaskos valóság elleni tiltakozássá változtatja a feleség angyalhoz hasonlított alakja, az Átnos-rajzon a durva katonacsizmáik tiprásától a szinte láthatatlanul, leheletnyi finom kontúrokban odarajzolt angyal védi a holttestet. Amos művészetében ezután János Jelenéseinek látomása következik. Majd miként elnémul - mert elnémítják - a költői szó, nem mozdul többé a rajzirón és a fastőeoset sem. Az emberi kegyetlenség következik. Z. SZABÓ LÁSZLÓ 81
