Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - MŰHELYBEN - Szakály Éva: A science fictionról

egyik nyilatkozatában erről: „Azt hiszem, hogy elsősorban moralista vagyok, hiszen az erkölcs kérdései újra meg újra felvetődnek, valahányszor új gépeket konstruálunk. . . Kaparja meg bármelyik ma élő tudományos fantasztikus írót, és majd rájön, hogy tíz közül kilenc moralista. . .” Ami a műfalj helyét illeti a „nagy” irodalomban: az óriási sci-fi-termésből valóban sok a ponyva, vagy jó esetiben bestseller - majdnem annyi, mint a történelmi vagy társadalmi regényből. Dohát az olvasó és az idő kérlelhetetlen bíró és mindent egyformán megrostál. A soi-fi-nek is vannak klasszikusai, modern írói, irodalmi eszközei pedig legalább annyira színesek és változatosak, mint bármi más műfajé. . .

Hogy ihonnét származik? Felületes szemlélőnek úgy tűnik, (hogy Amerikából indult el, hogy feldúlja az európai kritikusok és irodalomtörténészek nyugalmát, Amerikából, ugyanúgy, mint a dzsessz, a vadnyugati regények, a sztriptíz, a képregények vagy más áramlatok, mozgalmak, ha úgy tetszik, „elemi csapások”. A valóság az, hogy Amerika most is, mint annyi más esetiben, Európától kapta az indítást, észrevett és felkapott valamit, és gyakorlatias érzékkel azonnal kisajátította és felhasználta. hogy azután némileg változtatott formában visszajuttassa Európának, illetve az egész világnak. A tudományos fantasztikus irodalom Európában, Franciaországban, Angliában, Németországban született, de Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon is éltek jelentős úttörői, írók és gondolkodók, akik megérezték és kimondták valamit, ami az ő korukban még nem volt általános, csak ritka és különös. Megérezték azt, hogy a természettudomány átalakítja az ember életét, környezetét, új és minden eddiginél gyorsabb életiütemet diktál, és új, csodálatos, fantasztikus eszközöket ad az emberiség kezébe.- Önként adódik a kérdés itt: kit, kiket tart a legnagyobb sci-fi-íróknak?- Terjedelmes tanulmányok sorolják fel büszkén, hogy mi mindent jósoltak meg a mai tudományos irodalom előfutárai, Cyrano de Bergerac, Samuel Godwin, Ro- bida, Jókai, Verne, Wells, Forster, Rosny, R-enard, Zulawsk'i, Capek, vagy Karinthy. .. A maiák közül az amerikai Asimov, aki mint biológus a tudomány felől érkezett az irodalomba. . . a már említett Ray Bradbury, aki moralista és poetikus író, tele közéleti érdeklődéssel és felelősségérzettel, telve tiltakozással minden embertelenséggel szemben. . . Érdekes lalakja az irodalomnak Fred Hoyle, a világhírű csillagász, akinek legfontosabb mondanivalója: hogyan teremthet az emberiség kapcsolatot más, távoli világok értelmes élőlényeivel. . . A szocialista országok ismert, kiemelkedő képviselője a műfajiban a lengyel Stanislav Lem, aki orvosnak és filozófusnak készült, s minden művében érezhető tudása, tájékozottsága. . . De számos nevet vagy műalkotást említhetnék akár a múltból, akár a mából Homérosztól Vernéig, Ezékiel prófétától az Ezeregyéjszakáig stb. stb. Akik a science fiction fantasztikus -oldalát hangisúlyozzák, azok Poe-ra vagy Mary Shelley-re hivatkoznak, akik pedig a tudományos oldalnak adnak nagyobb súlyt, szívesebben említik William Morris, Bacon vagy néhány kortárs-tudós nevét. De csodálattal említhetjük a magyar Madách művének, Az ember tragédiájának néhány jelenetét: a falansztert, az űrutazást, az eszkimó kunyhóját. . . Külföldön is számon tartják Jókai néhány művét, elsősorban A jövő század regényét, tudnak a nekem személy szeriint is -nagyon kedves Karinthy Frigyes regényeiről és novelláiról. . .- Ha már hazai földön fúrunk: van-e szükség, igény, Magyarországon a sci-fire? Van-e a műfajnak hagyománya, s mitől származtatjuk a tudományos fantasztikus irodalom „betörését”, ha van ilyen, tömegméretűvé válását?- Valóban felvetődhet a kérdés, bogy érdekelhetnek-e bennünket olyain regények és novellák, amelyek űrhajósok vagy időutazók kalandjairól szólnak, azok a konfliktusok, amelyek a jövőben, az elképzelt, konstruált jövőben játszódnak robo69