Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - KRÓNIKA - Kuntár Lajos: Új székházat kapott a Berzsenyi Könyvtár

írt jelentésiének ez a monda<ta: . sze­génységünk, magúinkra 'hagyott mos-totha- ságu-nk miatt, fizikai munkát is kell vé­geznünk, mosnunk, dipekedinünfc, söpör­nünk, sikálnunk, fúrnunk és faragnunk. Pávai mégsem ködvetlanedett el. Plaj- totta lelkesedése, anáberszeretete. Két évig tartó munkával, diákok és könyvet szerető önkéntes munkatársak segítségé­vel megteremtette a könyvtári .élet fel­tételeit. Már az első éviben 267 olvasó vette igénybe a könyvtárt. Nem nagy szám. Pávdl mégis büszkélkedett vele. Indokul ezt írta: . a megnyitás után hónapokig kellett küzdeni a nagyközön­ségben éveiken keresztül gyökeret vert azon meggyőződéssel, hogy könyvtáriunk csak hasznavehetetlen ócskaságok lomtá­ra”. Pávelt a leleménye és széles körben ki­épített kapcsolatai segítették a nehézsé­gek legyőzésében. Az 1926-ban lebonyo­lított környvsocsjegy-ialkciiója 54 665 000 korona bevételihez juttatta. A könyvtár részére új könyveket vett és köttette a megrongált állományt. Könyvjegyzékeket jelentetett meg lés olvasótermet biztosí­tott. A használati díjat azonban nem tudta elengedni. Pedig a kölcsönzési díj és a betét .elég tetemes összeget tett ki. Elsősorban a -szegényebb rétegek szá­mára. A könyvtár így nem szolgálhatta .a közművelődést úgy, ahogyan a nagy­nevű vezetője óhajtotta. Pável demok­ratizmusa és könyvtárpoilitilkája sugallta az igénybevétel könnyítését, de a kis mérvű csökkentést is csak átmenetileg alkalmazhatta. Pedig legszívesebben in­gyen kölcsönözte volna minden érdek­lődőnek a megnöveikodett állományt. Már 1926-ban (Vasvármegye, január 26-i száma) írta: „Mikor jön el az ellátott­ságnak és a bőségnek az a boldog ideje, hogy a könyvtárat és az újonnan meg­nyitandó olvasótermet ■—■ miként azt ter­vezzük •— mindenki ingyen használhas­sa”. . . . Pável nem érte meg a „boldog időt”. Csak a hajnalát láthatta. A keser­ves munkájával működtetett könyvtár 1946 januárjában, a halálaikor, ugyan még a háborús sebeiben pihent, rövidesein élet­re költ azonban, s többszöri költöztetés, átszervezés után 1952-től a reformkori és a későbbi nemes terveknek megfele­lőéin megyei könyvtárként működött. Fényes és erős várral gazdagodott a műveltség Szombathelyen. Közkönyvtár­ügye most már megfelel a társadalmi szükségleteknek. Kielégíthető a% infor­mációs igény, biztosított a zavartalan ku­tatói munka, adott az irodalmi rendez­vények feltétele. A megyei könyvtár új épülete, korszerű berendezése, kibővült szolgáltatásai ú) vonásokkal egészítik ki s egyben fémjelzik Szombathely hírét, di­cséretét. Mégpedig nemcsak itthon, ha­nem a határainkon túl is. Az avatás nap­ján Szombathelyen ülésező nemzetközi konferencia a könyvtárépítés kérdéseit vitatta meg. A száznál több külföldi és haz.ai szakember, a könyvtárügy reprezen­tánsai, közvetlenül láthatták, tapasztal­hatták céljaik és törekvéseik megvalósu­lását, gyakorlati alkalmazását. A konfe­rencia szombathelyi ülése egymagában is elismerés, tiszteletadás a városnak, az új intézményének. Pedig c<z csak a kez­det, hiszen csupán a feltételeknek szól. Nincs benne még a munka értékelése. Pedig ezzel együtt még nagyobb lesz aZ elismerés. A könyvtárosok biztos zálogai ennek. Kuntár Lajos 576

Next

/
Oldalképek
Tartalom