Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Horváth Anita: Magánvasút Magyarországon
De még mennyire, hogy irányított, de még mennyire ferde! Mosolyognom kell. Z. rémfönmed:- Mit vigyorogsz? Vajon Z-nek eszébe sem jut az a másfajta fúrás? Boldog ember lehet.- Fáradt vagyok - mondom. Ürügynek jó. Z. elhallgat. Megpróbálom végiggondolni az olajosok egy napját. A kocsi ablakából Mtekintve egy vonalba kerül egy fúrótorony, egy tanyasi gémeskút és a fogadalmi templom két tornya. Csak egy pillanat az egész. Szép hármas. A változó világ dokumentumai. Arról kéne írni, mikor melyik fontosabb, pontosabban, kinék mit jelent .ma így, együtt a három ... 1969. november végén. HORVÁTH ANITA Magánvasút Magyarországon Kilencvenéves a Győr-Sapron-Ebenifurti Vasút, mely Európában, de mondhatni az egész világon egyedülálló magánvasút két ország - Magyarország és Ausztria - területén. Kilencven esztendeje annak, hogy 1879. október 28-án teljes hosszában megnyitották és átadták a forgalomnak a GySEV (osztrák nevén: Raab-Oeden- burg-Ebenfurter Eisenbahn) vonalát. Az évfordulónak az ad különös jelentőséget, hogy a vasutaknál általában szokásos Mlenc évtizedes engedélyidő most lejárna, azonban a magyar és az osztrák kormány - a jövedelmezőségen 'kívül az értékes közlekedéstörténeti múltját is tekintve - úgy határozott, hogy további 20 esztendőre meghosszabbítja a imagánvasút koncesszióját. Mielőtt a GYSEV fordulatos, az állami vasútoktól sokban eltérő „életrajzába” bepillantanánk, érdemes Mtérni a létrejöttét meghatározó kedvező földrajzi fekvésre. Kezdve a rómaiaktól, több történelmi korszakon át ezen a területsávon bonyolódott le a Duma-medence kereskedelmének és közlekedésének nagy része, s a forgalmi irányok a mai Sopront érintették. A vasút .megjelenése Széchenyi István nevéhez fűződik, aM szorgalmazta a Sopron-Bécsújhedy közötti vonal építését, melyen 1847. augusztus 20-án indult meg a forgalom. Ez azonban nem érintette az ország belseje felé vezető közlekedést, mivel nem volt kapcsolata az országos hálózattal. A tervezett Sopron-Győr-Buda- pest összeköttetés sorsa évtizedeken át húzódott, pedig a Rába-köz gazdag gabonatermő vidéke jó jövedelmet kínált a vállalkozóknak. Végül, az 1872. évű XXVII. törvénnyel a magyar állam engedélyt adott Erlanger Viktor frankfurti iparmágnásnak, hogy Győrtől Sopronon át Bbenfurt irányában az akkori országhatárig (a Lajta folyóig, Lajta folyó mellett, jelenleg Neufeld a. d. Leitha) „elsőrendű” gőzmozdony-vasutat építhessen. Az Erlanger bankház jelentkezése nem volt egyedülálló. Magyarországon a kiegyezés éveire a külföldi tőke beáramlása volt jellemző, főleg a vasútépítkezéseknél, mivel magas profitra, a töke gyors visszatérü50
