Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon. Szeged-Algyő kútjai

zé tartozott. Amikor fizettünk, megjegyezte, kár annyira sietni. Reggel ötkor ő éb­resztett.- Hogy bírod? - bámultam frissen borotvált képébe.- Bírom. Egyszer volt dolga a rendőrséggel. Késelésért. Színjózan volt. Természetesen el­ítélték. A családjához havonta egyszer utazik. „A sok búosúzkodás fel őr Ili az idege­ket” - mondta. Munkájára sohasem volt panasz. Az est másik érdekes figurája Lajoska volt. Innen a harmincon. Kétszer hagyta már el a szakmát - szerelőként dolgozik. Mindkétszer visszajött.- Szereted ezt a munkát? - kérdeztem. Eredetileg zenésznek készült. Először a muzsika kedvéért lépett ki a vállalattól. Aztán egy jól sikerült éjszaka után „elfajerozta” a szaxofont. „Azóta is azt mondom, kártyás zenész nem zenész” - kesergett. Másodszor gyárba ment, mert megnősült, közel akart maradni az asszonyhoz. „Kár volt, ha távol vagyok, talán soha nem tu­dom meg, miket művelt” - fűzte hozzá. Amikor elvált, alig fél évvel az esküvő után, megint visszajött. Az egyik legjobb szerelőnek tartják. Belátom, hihetetlen történetek. Nem illik az olajosok többségére. Ddhát valami rendkívülit mindegyikük hallgatása rejt. Csak rosszul kérdeznek róla.) A főfúrómester Cs. Sándor tagbaszakadt férfi, negyven és ötven között lehet. Lemondtam arról, hogy egyetlen szót is hallok tőle a kitörésekről. Követem az áram- fejlesztőhöz, a motorokhoz, a szivattyúkhoz. Búcsúzom:- Köszönöm a magyarázatot és a telefont.. .- Kérdezett a veszélyről...- Ha kellemetlen a téma, nem erőltetem.- Nem vagyok babonás, de a toronyban. . . Nézze, az ügy egyik része egyszerű számtani művelet. Háromezer méter mélységből 300 atmoszféra nyomással indul el a gáz, az olaj, esetleg a kettő együtt. Hozza magával az iszapot, csövet, kőzetet. Súj­tólég keletkezhet. Mit mondjak még? Két kő összekoccan, két fémdarab, vagy a menteni igyekvő emberek telszakítják a kötelet, szikra pattan. .. Tizennyolc órát töl­töttem a 168-asnál. Akkor. . . meg azon kívül is láttam egyet-mást.- Mégse hagyja el a szakmát?- Azt hiszi, nem gondoltam már rá? És higgye el uram, ha egyszer tényleg abbahagyom, úgy fog hiányozni, hogy belebetegszem. Ezt ne írja, nem férfibeszéd. A termelő kutak működéséről B. J. mérnöktől kérek felvilágosítást.- Laikusnak lesz - figyelmeztetem.- Szeme azért van, igaz? Mert múltkor olvastam valamelyik újságban, hogy Szeged környékén is [bólogatnak már a kutak. Bólogat az a ijó eperfa, tudja melyik versben, meg a kollégája nénikléje. Azok bólogatnak. Szóval, a legszerencsésebb do­log, ha az olaj magától feljön. Leeresztik a csövet, nyitják a csapot, és folyik a drá­ga. Ahogy apad a kút, úgy gyengül a belső nyomás, lassul a folyás. Eléggé egysze­rűen mondom? A mi olajmezőinken általában úgy segítenek a bajon, hogy szivattyút szerelnek a kútra. Az bólogat, ahogy például Szánk vagy Kardoskút környékén meg­figyelheti. A szeged-algyői kőolajtelepeket magyarországi viszonylatban új művelési technológiával termeltetjük. A dolog lényege az, hogy a kitermelt olaj helyére vizet nyomunk. Nézze meg a (gépházat, egyúttal láthatja a főgyűjtő telepet és a szeparáló üzemet is. A gépház elnevezés (enyhe túlzás. Az ideiglenes visszanyomó berendezést hatal­mas sátorlapok takarják, keveset fognak fel a 700 és 1000 lóerős motorok zajából. A vízvisszanyomó egyelőre öt fcúttal áll kapcsolatban. Szakvélemény szerint az új 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom