Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon VI.

software jellegű befektetések összege meghaladja a gépi beruházásokat. Szükséges a szellemi import — költségei az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottságot terhelik. Nyilvánvaló, ihogy hazai tudományos eredményeiket is várhatunk, például az EMG— 830 használatához.

— Kívülálló úgy ítélheti mag, hogy a legegyszerűbb az ilyen természetű szellemi termék adoptálása. Nos, a legnagyobb cégek számolnak ezzel a veszéllyel, és megfelelően védekeznek ellene. Mi több ajánlat elemzése után a Control Data Corporation oktatási koncepcióját, módszerét és tananyagát vettük meg licondként. A CDC nágydiat- kilenc hónapos tanfolyamokon kiképzi oktatóinkat és a szerződés értelmében bét évig rendelkezésünkre bocsátja az újdonságokat is.

(Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a íszámítástedhnikai oktatás egyetemeiken, főiskolákon és tealnnikumokban érvekkel .ezelőtt megkezdődött. A Marx Károly Közgazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszáki Egyetemen, a debreceni és a szegedi tudományegyetemen jónéhány magasan kvalifikált számítástechnikái szakember végzett. Hogy még se ezen intézmények valamelyikébe látogattam? A SZAMOK tanfolyamai a közdljüvő- ben elsőrendű fontosságúak lesznek, módszerbeli koordinálóként, tananyagadóként az oktatás tényleges centrumává válik.)

— Hány ember vesz nászt a központ tanfolyamain?

— A program szerint évente — 19754g — ötezer hallgatót veszünk fel. Mintegy ötven százalékuk egyetemi végzettségű. Megnyugtató, hogy harmadrészük közvetetten érdekelt komputer-ügyiben. Speciális, rövid, tájékoztató tanfolyamokat is szervezünk. A kőolajipari tröszt kilenoszáz vezető (beosztású dolgozója hallgatott előadássorozatot nálunk, az Egészségügyi Minisztérium kérésére Salgótarjániban egyhetes (bentlakásos kurzust rendeztünk. Húsz emberrel kezdtünk, ma fcileocvenen dolgoznak a .központban, közülük 45 oktató.

•—■ Hol helyezik el a (hallgatókat ?

— Legfőbb gondunk a helyiség- és a géphiány. Két tantermünk van, azokban jelenleg az oktatóink .tanulnák, .gépünk nincs. Tehát csák elméleti .előképzésben részesülhetnek a tanfolyamra beiratkozott hallgatók. Amíg kisebb létszámú csoportjaink voltaik, egyetemeken, gyárakban kaptunk lehetőséget a gyakorlati foglalkozásokra, a mostani létszámmal képtelenség volna. Elkészültek egy, Lágymányoson felépülő objektum tervei. Ezer fő befogadására alkalmas, szállodával összekapcsolt, .gépekkel felszerelt központ, mi 1972-te reméltük elkészültét. Félő, hogy később vehetjük birtokunkba. Pedig a késés az egész programot veszélyezteti. Oktatómunkánk nemzetközi elismerése volt, hogy Magyarországon a Neumann János Számítógépbudományi Társaság és a SZÁMOK 1969. július i-től december 20-ig féléves nemzetközi adatfeldolgozási szemináriumot rendezhetett a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség (IFIP) javaslatára. Hasonló szeminárium korábban Rómában — egy magyar hallgatóival — és Londonban — bét magyarral — volt.

Kószálás ipari partokon címet adtam ennek, a most befejezett sorozatnak. Jelezni akartam a címmel, (hogy .a témaválasztás legalább annyira függ az újságírói szerencsétől és a -véletlentől, mint .a valóság értékrendjétől. De a szám í tás technikát „terveztem”. Egyszerűen azért, mert különféle kóborlásaink közben rövid időn (belül mindannyian találkozunk a komputerekkel és .a belőlük következő változásdkkal. Az USA egyes általános iskoláiban a gyerekek számítástechnikát tanulnak, mert annyira hozzátartozik életükhöz, mint a játék vagy a tévé, rádió stb. Nem biztos, hogy mindent megértenek, amit hallanak róla, de természetesnek tartják jelenlétiét. Lehet, hogy nosztalgiával gondolok majd arra az időre, amikor a „zenélő” komputer .szenzáció volt, lehet, hogy értetlenül s kicsit irigykedve nézem majd egykor a számítógépék kezelőit, akik tárgyalnak a „gondolkodó géppel”. Azt íbiszem, abban .az időben .győz majd igazán a második technikai forradalom.

535