Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - SZEMLE - Pusztay János: Nagy Lajos és a szocialista realizmus
2. Minek 'köszönhető, hogy Nagy Lajos csak egy viszonylag rövid periódus-ára jellemző a szocialista pártosság? Mint már a dolgozat elején említettem, a .műalkotás létrejöttéiben nagy szerepet játszik az író és a kor kapcsolata. Eklatáns példa erre Nagy Lajos is. Egyúttal bizonyítja azt is, hogy az írók, költők .életművére a szaklaszosság, a periódusokra bomlás jellemző. A Tanácsköztársaság előtti időszak anarchista-naturalista hangvételét a forradalom után egészen a húszas -évek közepéig egy erősen kritikai szakasz váltja fel, amely az éles és lényeglátó társadalomkritíka fokozásával átmegy szocialista realistáiba. Ez a művészeti-világnézeti megerősödés párhuzamos a munkásosztály harcának fellendülésével. A 20-as évek közepére esik a KMP újjászervezése, 1925-ben Bécsiben megtartják az I. kongresszust. Ugyanebben az 'érvben az -illegalitásban működő KMP mellett létrejön az MSZMP, amely legális párt, tagjainak nagy része azonban hamarosan kommunistává válik. Az 1929-3 3-as gazdasági válság alatt .fokozottan erősödik a munkásmozgalom, annak ellenére, hogy a szociáldemokraták elleneznék minden megmozdulást. A KMP megtartja II. kongresszusát, 1930. szeptember i-én százezres tüntetés, 31-ben sztrájkok, panasztümozgalmák, ugyanebben az éviben létrejön az ESZE, amelynek az lesz a 'hivatása, hogy a különféle szaldszenvezetdklben működő ellenzékeket összehangolja. 1932-ben Sallai és Fürst kivégzése visszavetette a mozgalmat, s a kommunista párt kénytelen volt taktikát változtatni. A jelszó: „Be a szákszervezeteikbe!” 1955-ban tízezres, négy héten át tartó építőmunkás-sztrájk rázza meg az országot. Az elkövetkező -években a KP erőfeszítése főleg az egységfront megteremtésére irányul. A konkrét megmozdulások száma csökken. A magányos Nagy Lajost a baloldali gondolat .előretörése társadalmi síkfra emelte, amelyről elképzelhető volt a forradalmi változás. Aztán az egyre inkább nyomasztó fasizmus .hatásara visszaeső munkásosztály segítsége nélkül az ismét magára maradó Nagy Lajos is felhagy eddigi álmaival. Nagy Lajosban Objektíve adva van az ellentmondás: hite a proletárforradalomban, a szocialista jövőben, ugyanákfcor a konkrét valóság: a fasizálódó Magyarország. Ennek figyelembevételével a 'következő pont is érthetőbbé válik, s így kaphatunk többé-kevésbé komplex választ a dolgozat elején föltett kérdésre. 3. A Nagy Lajost 'bírálóik felróják, hogy a fent említett művek nem meggyőzőek, mert a jövő az emberekben nincs biztosítva. Márpedig a szocialista realizmus egyik fontos jellemzője a jövőben való ihiit. Ezt a hitet pedig nem elég szavaikkal bizonygatni, hanem a hősök -fejlődésén keresztül kell megmutatni. Ebben van igazság. De véleményem szerint a bírálók itt kettős ihlilbát követték el. Egyrészt Kiss Ferenc hivatkozik airta, hogy Nagy Lajos hőseit nem érdemes megmenteni, míg Gorkijét -igen, miég az Éjjeli menedékhely szereplőit is. Azt hiszem, egyértelmű, hogy az idézett drámában egy erkölcsileg, szellemileg lesüllyedt társasággál állunk szemben, amely társaságot imaga Gorkij is pusztulásra ítélte, bizonyítja ezt a Színész esete is. Az egyetlen volt, akii - ha hamis ideológia hatására is, de - lábra tudott állni, még ha -rövid időre is, de ő is az öngyilkosságiba menekült a feilátástallanság elől. A nagyobb hiba nem ez, hanem az, hogy a magyarországi (az adott esetben a Nagy Lajos-i) szocialista realizmust szovjet mércével mérik. Ennél a kérdésnél valóban lehet hivatkozói a szovjet szocialista realizmus legkitűnőbb alkotásaira, amelyekben fejlett jellemábrázolás, motiválás, jieilllamfejlődés látható. Ha megnézzük például a szocialista realizmus első nagy alkotását, Gorkij Anya című regényét, óriási változás tanúi lehetünk, akár Pavel Vlaszov, akár Pelageja Nyi- lovna alakját vizsgáljuk. Sőt, ez utóbbi még nagyobb fordulót tett az életben, mint fia. 458
