Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Péterfi Gyula: Népművelési gondokról

1948 fabruárj á'ban a csehszlovák dolgozó nép átívelte a hatalmat és a nemzetiségi politika terén is érvényesülni kezdték a lenini normáik. Ennek és a szocialista iparosításnak lés az országlfejleszüésnok köszönhető, ihoigy i96nb:an a csehszlovákiai magyarság gazdasági összetételéiben imáir látható volt a kedvező szerkezeti változás:

az iparban és az építőiparban dolgozott

29,9 százalék

az erdő- és mezőgazdaságban

40,5

közlekedésiben és postahálózatban

4,7

kereskedelemben és vendéglátóiparban

3,5

a szolgáltatási hálózatban

3,o „

közigazgatásban

2,6

II.

Az ország gazdasági fejlődése 1948-tól i968nig a tagadhatatlan hiányosságok és hibáik (a 'mennyiségi szempontok túlzott érvényesítése, a túlméretezett beruházások, adminisztratív-bürokratikus beavatkozás a gazdasági szféráiba sUb.) elleniére is állandóan felfelé ívelő volt, és olyan gyors ütemű, hogy a kulturális fejlődés nem tudta nyomon követni. Igaz, hogy a népművelést intézményesítették, munkaformáit, eszközeit «örvényekkel lés rendclctekkel szabályozták, a ospművdő-mépnavalő tevékenységet az állami költségvetésből fedezték, a tevékenység hatásfoka a -maigyar nemzetiség körében a miai napig sem áll arányban a befektetett anyagi és .szellemi energjiáklkal.

Ennek elsődleges oka egy bizonyos fogalomzavar. Ugyanis számos Ihivatásos népművelési dolgozó azt hiszi, bogy a népművelés a műkedvelő tevékenység fejlesztését jelenti, ezért minden erejüket a színjátszó együtteseik, tánc- és énekkarok megalakítására és fejlesztésére fordították, és megfeledkeztek arról, hogy feladatuk elsősorban a tudat formálása, az ismereteik terjesztése.

Mit jelent ez ,a gyakorlatban? Azt, hogy (például a magyarlakta falvakban a házak döntő többsége 10-15 éves, kétHhárom szobás és igen gyakran fürdőszobás épület, de a család a konyhában zsúfolódik össze, ahol a tűzhely alatt pihenő kutya kcdvtelve nézegeti az ide-oda szaladgáló és a konyha kövét-padlóját beszennyező fcis- csicéket. Minden többi helyiség „tiszta szoba”, ahová csak a vendéget tessékelik be.

A tudatformáló munka hiányát bizonyítja, hogy a imiagyarlákta falváklban napjainkig is érvényeseik a babonák, működnek a különböző vallási szekták és dúsain burjánzik az ízlésbeli dualitás, vagyis az új falvák között megtaláljuk a tévét, a mosógépet, de az ágyak fölött aranyozott keretiben látható „Média a kisdeddel”, a konyhai falvédőre a „házi áldást” hímezték, a szekrény tetején csókoiózó poraeláingalam- bok képviselik a képzőművészetet.

Ez a dualitás a szellemi élet sóik más területén is látható. Találkoztam olyan falusi tanítónővel, akii aiz iskolában a tudományos világnézetet ihiirdeti, de (gyermekét hittanra járatja. A pesti tévében a 'falusi magyarok nyugodtan végignézik az esetleg sikamlós színdarabot, vagy filmet, de Ihia a komáromi Magyar Területi Színház együttese vendégszerepei hasonló 'darabbal a faluiban, az elkövetkező két évben akár ne is jöjjenek ismét, mert egyetlen nézőjük sem desz. Beszélgettem olyan 45-50 éves (!) falusi asszonnyal, aki szerint az „űrhajósok nem juthatták cd a Holdra, mert azt a jóisten úgysem engedte meg”. . .

A mérleg bizony elszomorító: színháziban iá Gsárdásklrálynő, könyvben Jókai, legfeljebb Mikszáth, társadalmi érintkezésben a templom. . . és a kocsma.

További negatívumok: falvaiiinfcbain kevés imosdószappant, fogpápet, fogkefét, kölnit, borotvakrémet vásárolnak, egy különleges felmérés bizonysága szerint az idősebb korosztály tagjainak jelentős többsége a nappali fehérneműjében alszik, de a

352