Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Horváth Anita: A Vashegy kincse

- Dehogy - nevet fel a technikus és lámpájával rémült arcunkba világít. - Két átdöntósscl kerül felszínre a tailfcum. A csillékből a guritókon - melyre az előbb azt mondták, hogy csúszda - lejut az anyag kb. 100 méter miélységbe, ahol várja már egy másik csille. Immen aztán a tárón, vagy a lejtáknán át felszínre ihúzzák. Ez utóbbi a bánya másik kijárata, majd ha befejezzük föld alatti sétánkat, arra távozunk. Szóval az egyik zaj ettől eredt. A másik pedig, egyszerűen betetteik egy lógajtót. A szintek folyosóim láthatták a deszkaajtókat, melyekkel a clrkuláló levegőt tereljük, különben a vágatokból megszökne.

Szűrt fény pislákol a távolban, hangfoszlánydk jutniak el hozzánk. így már mindjárt barátságosabb a .hangulat. Mihelyt feltűnik a három bányász, megszűnik az a fcény- szerfképzateim, hogy eddig a hátamon cipeltem az egész hegyet.- Jó napot kívánók.- Jó szerencsét - válaszolják, persze itt is így köszönnek, és gyorsan, kissé sután, .még ízlelgetve a szarvakat, én is ellliismétileím: - Jó szerencsét.

Robbantás után

347