Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - Izes Mihály: Csöndes esti megelégedés (vers)

dulatlanul, mint most. Aztán másnap este elvitt a Traste véréré s ott vacsoráztunk. Visszafelé szerettem volna átsétálni a hídon - de altkor már autónk volt.- Signora Dzsengi! - kopogtat ibe Regina. - A gyerekek vacsoráznak! - hang­súlyozza dallamosan. Igen, megterítve nekik tisztán; - le szoktam ülni én is, az asztal másik végébe, figyelem őket, gyönyörködhetek. Reppe siet, rá kell szólni minduntailanul, tömi ma­gát, és persze, ügyetlen még, segítenünk kell, Regina kifogástalanul érti a módját. Michele már szépen bánik az evőeszközökkel. Nemrég még folyvást harangozott az asztal alatt, de Regina leszoktatta. .. .A férjem, mihelyt kiléptem, bekapcsolta a rádióját. Fölerősíti. Élesre állítja a hangszínt, bömböl, dobol az egész ház, minden este legalább két óráig, az asztal- lap is szinte remeg - ő ihátraveti magát, valósággal fekszik a mély fotelben, így pi­hen, ez a kikapcsolódása, ott, a készülék mellett, s öt perc múlva biztosan egész sü­Regina eteti tovább a gyerekeket; - jól van, nagyon rendes fiúk vagytok! r- Bep- pe ördög-hajára közben is jár egy puszi. - Majd a lefekvéshez még bejövök! - in­tem nekik és hálásan bólintok Reginának. A hálószobába is áflhal latszik a rádió, de itt már ki lehet bírni. Vagy megszok­tam. - Emlékszel-e a lázadásainkra?... Üvöltesd hát a rádiódat, tudom, könnyebb így. A leveleket majd holnap bontod föl. Mindig Diana veszi át a postát, délelőtt, s ide teszi az éjjeliszekrényre; reggel szoktad föltépni a borítékokat, így indul a nap; - aztán zsebrevágod az egészet, és fönt, az irodádban veszed őket elő megint. Én csupán a bélyegzőlenyomatokat nézem. - Megint egy olyan címzés!. . . Ott­honi. . . Nem. - Ha egyszer eljöttünk, hát akkor eljöttünk egészen! Hiszen azért hívott, azért hozott magával.. . csak így lehet elviselni: hogy se­gítsem neki elviselni. . . Ezért kell, ezért akarok erős lenni: mert szüksége van rám, érzem, hiszem; - hol van már az én gyengeségem?!.. Kegyetlennek is kell lenni, másképp nem megy. . . És igenis én akartam, hogy a gyerekeknek olasz nevük le­gyen; - ha eljöttünk, hát egészen jöttünk el, különben miinek?! - Ha így legyen, ha így akarták: hát akkor legyen így, de csak így, és ne hazudjunk, és ne kelben tagad­nunk, hogy hazudunk, és akkor nem kell llevél onnan, tíz év óta a századik, a két­századig vagy akár a milliomodik lehet ez, össze kell gyűrnöm, eltüntetnem. . . nem-, nem engedhetem hozzá!. .. Ö csak doboltassa, csigázza, tépje a rádió idegeit; - ne­kem kell erősnek lennem. . . Vigyázz, drágám, vigyázz!. . . két. 5 nékem egyetlen menedékem te vagy, mikor a dolgok leborulnak, hogy meghallgassák a meséket. 22 Ízes mihály Csöndes esti megelégedés Cigarettám parazsa csillag: Cigarettám paravja csillog. A Fiastyúk olyan messze van, nem is látni a kiscsibéket. A házak összebújnak. Egy birka béget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom