Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - SZEMLE - Siklós Olga: Balázs Béla utolsó drámáiról
szerb malommunkásmak semmi konfliktusa nincs egymással. Ebbe az idillibe robban be a (háborút jelentő és azt előkészítő német tiszt. A görög sorstragédiák és a népi balladák motívumai ötvöződnek, némi romantikus színezettel Balázs Béla e drámájában, A kelepce, melyet a rajtuk kívül álló végzet készített gyanútlan embereiknek, majdnem tökéletesen zárt. Balázs marxista koncepciójában a parasztok jóhiszemű, békés ás naiv szemlélete mellett, mely főként a magyar parasztó figurákat jellemzi, megjelennek a maiommunkások, akik az egyre nyilvánvalóbbá váló provokációra rögtön szabotázsakcióval válaszolnak, s az öreg malom helyett a német élelmiszer- raktár repül a levegőbe. A dráma sodró cselekményében az alakok megkeményednek. A paraszt, aki kezdetben naivul azt hiszi, hogy tartósan nem lőhet ellene igazságtalanságot elkövetni, s elég beadvánnyal tiltakozni a németek túlkapásai ellen, életével fizet. A szerb fiú, aki kezdetben csak mennyasszonyát félti a német tiszttől, tőrt ragadva és szabotázsakciókat végrehajtva érik kemény partizánná. S az a magyar határőrtisat, aki együtt élt és élvezte a két nép (békés barátságát, mikor a provokáció érdekében hazug jelentéstételre kényszerítik, s e hazugság- és árulásszövevénybe egyre mélyebben bonyolódik, önkezével vet véget életének, ímert magyar tiszti mivoltában, elveszítve becsületét és önbecsülését — más kiutat nem talál. Vajon mi volt a mesében, cselekményben kényes, sőt kínos? Balázs Béla drámája a két nép rokonszenvét, barátságát 'nagyszerű színekkel fasti. Lent a nép harmonizál. A katonatiszt öngyilkosságával még a magyar (hadsereg jobb részének is elégtételt szolgáltat. A magyar parasztlányból hősi alalkot fontnál, aki a darab végére jellemével, (magatartásával egy talpraesett, ügyes kislányból komoly feladatokra is képes felnőtt és elszánt harcossá érik. Balázs Béla ebben a darabjában egyensúlyt teremt a (történelmi tények határain belül, a magyar és iszerb parasztok hősiességében, s a cselekmény egész vezetése, a jóllétnek alakulása mind azt mutatja, hogy a nép feje fölött, unnák érzelmei és magatartása ellenére ereszkedik közéjük a már igazi határsorompó. De az is világossá válik a darab végkicsengésében, hogy a sorompót ugyan nem a nép eresztette le, de az fogja közös erővel felhúzni. A nép szenvedése közös, a (megszabadulásnak is közösnek kell lennie. „A Boszorkánytánc, amely mint darab és mint mondanivaló sóikkal jobb” — a levél egy másik olyan állítása, amellyel vitába kell szállni. A fű újra feláll című tragédiának cselekmónyépítése ökonomikusabb, puritánabb, mint a Boszorkány táncé. Népi figurái, szerb és magyar parasztjai a legjobb móriczi hagyományokat követik. Parasztjai nem műparasztok, sem megjelenés ükben, sem beszédjükben. A felszabadulás utáni magyar dráma erősen tartózkodó volt a II. világháború tematikájával szemben. A becsületes önvizsgálat, a tényekkel való szembenézés valóban fájdalmas lett volna. De talán, ha e darabokat mégis megírják, illetve, ami elő- adhatóan, jó író tollából megszületett, színpadra viszik, s ez a téma új és ój (megközelítését váltja ki, a nemzeti lelkiisimeret ébresztése, a konzekvenciák levonása nem marad pusztán politikai ügy. A drámai hatás lehetőségét e témában rögtön ki kiellett volna használni, nem pedig útját állni. Különösen akkor nem, ha olyan író jelentkezik e témával, aki kellő tapintattal, de határozottan (marxista aspektusból tárgyalta Magyarország szerepét a II. világháborúban. Balázs képes volt arra, hogy egy kis epizódból helyes történelmi megvilágításba helyezze a magyarság részvéteiét a II. világháborúban. Balázs e drámában ábrázolt gondolatai sok rdkonvonást mutatnak Illyés e korról írt drámájával. A felszabadulás utáni sajtó a koalíciós időkben ritkán ítélt meg azonos rnérték273
