Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Péterfi Gyula: Lenin szellemében

zsonyi „Forrás”, a lévai „Juhász Gyula” és az Ipolysági „József Attila” Irodalmi Színpad.- Köztudomású, hogy egy nemzeti kisebbség számára rendkívül fontos a folklo- risztikus hagyományok ápolása és fejlesztése. Mit tett ezért a CSEMADOK?- Abból indultunk ki, hogy a művelődés céljai azonosak: az emberek tudatának formálása, a szocialista tudat és öntudat kialakítása, viszont formái, módszerei sokfélék. A népművészet egyik igen fontos ága a néptánc. Az 1950-es évek elején még alig volt néptánccsoportunk, de 1962-ben 164, 1965-ben 174, 1966-ban 182 táncoso- port működött a CSEMADOK keretében. Hasonlóan eredményesen fejlődtek énekés zenekari együtteseink is. Természetesen ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a műkedvelő csoportokon kívül megalakultak hivatásos és félhivatásos együtteseink is. így például a komáromi Magyar Területi Színház, az Ifjú Szívek Énék- és Tánc- együttese és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara.- Vannak-e olyan országos méretű rendezvények, amelyeken hivatásos és műkedvelő együttesek bemutatják tudásúkat, és amelyeken találkoznak az ország különböző részeiben élő csehszlovákiai magyarok?- A komáromi Jókai napokon mutatkoznak be a színjátszók, Zselizan és Gombaszögön a dalosok és táncosok. Az érdeklődés mind a szereplők, mind a közönség részéről egyre nagyobb. Ezt talán a múltra vonatkozólag ismét egy számadat bizonyítja: 1962-ben 50 területi, járási és körzeti népművészeti rendezvényen 40 524, 1966-ban 34 rendezvényen 85 400 volt a közönség száma.- A CSEMADOK nemcsak a népművészeti tevékenységre ösztönzi a csehszlovákiai magyarságot, hanem igen fontos eszmei-népnevelő munkát is végez. Ezzel kapcsolatban miről tudósíthatjuk olvasóinkat?- Népnevelési céljaink a következők: növelni az egész dolgozó nép műveltségét, az egész művelődésügyet a szocializmus szolgálatába állítani, az emberék tudatában győzelemre vinni a marxizmus-leninizmus világnézetét, és kialakítani az új szocialista értelmiséget. Ezt szolgálják: a népi akadémiák, irodalmi és szerzői estek, szakkörök, tanfolyamok és az esti iskolák. Nézd, én sem szeretem a statisztikát, de ismét számokkal bizonyítok. Vegyünk négy esztendőt, 1962-63-64-65-öt. E négy év alatt a Szocialista Akadémiával közösen 11 járás területén összesen 17 071 tudományos és politikai előadást tartottunk. Talán néhány témát is megemlítenék, mert ez is mutat valamit: V. I. Lenin: A nemzetek fejlődésének törvényszerűségéről; dr. Turczel L.: A csehszlovákiai magyar irodalom fejlődése és mai helyzete; Tomka C.: A rétek és legelők termékenységének fokozása haladó módszerekkel; Mózsi F.: A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák feladatairól; Zvara J.: A fajgyűlölet lényege ... Csak néhány példát lemlítettam több mint 100 témából. De még ez sem minden. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű kisebbség tagjai minden évben nagyon előkelő helyen végeznek a falu- és városszépítés! versenyben is.- Hallhatnánk néhány példát?- Kérlek: Panyidaroc község lakói 124 732 óra brigádmunkával vettek részt a helyi népművelési otthon építésében, Csúcsom község lakói 62 800, Szilice község lakói 65220, Gömörhorka lakói 43750, Zétény lakói pedig 50000 órát áldoztak szabadidejükből ugyancsak kultúriházak építésére. Hangsúlyozni szeretném, hogy a verseny elindítója, szervezője, ösztönzője minden esetben a CSEMADOK helyi szervezete. De italán az sem mellőzhető, hogy minden jutalmuk a jól végzett munka tudata és az elismerés. Kérlek, továbbítsd kérésemet az Flettink szerkesztősége felé, ha mód van rá - ez utóbbi tétek bizonyítandó - közöljék! a következő táblázatot:

180