Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Péterfi Gyula: Lenin szellemében
szomszédolás Lenin szellemében- Jegyzetek a Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének fejlődéséről és távlatairól. I. Elemző történelmi visszapillantás, a megtett út felmérése nélkül aligha sikerülne láttató módon beszámolni a Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének (CSEMADOK) tevékenységéről, e tevékenység jelentőségéről. A nemzetek és nemzetiségek közeledését Közép-Európában évszázadokon át megakadályozta a Habsburgok uralkodói elve: divide et impera. A kamarilla agytröszt- je még a jezsuitákat is túlszárnyaló aljas mesterkedéssel szította a nemzetiségi gyűlölködést, és azt hiszem, kétségtelen, hogy éppen a magyar Kossuth Lajos volt az, aki a „dunai konföderációs terv” kapcsán elsőként akarta összefogni e földrész kis ^népeit, és ha nemzetiségi politikai koncepciójában a mai marxista történész talál is hibákat, tagadhatatlan, hogy ez a terv, az akkori történelmi és társadalmi feltételek között, ha nem is modus vivendit, de legalább kiindulópontot jelentett volna. Az első világháború politikai-stratégiai eredményéként megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság. Ez azonban csak állami integrációt jelentett, az osztálytársadalom hierarchikus szerkezetét nem érintette. Ebből a szempontból a múlt és a jelen között nem volt különbség. Az Osztrák- Magyar Monarchiában nyomor és deres volt a sorsa a magyar és a szlovák zsellérnek! is, a Csehszlovák Köztársaságban a cseh iparibáró vagy a magyar földbérlő ugyanúgy kiuzsorázta a cseh és a szlovák munkást, mint a magyar proletárt, A tőkés társadalom uralkodó körei Prágában csakúgy, mint Budapesten, változatlanul folytatták a divide et impera politikáját, sőt: még fokozták a nemzetiségi ellentéteket, hiszen ekkor már megrendült a föld a tőkés társadalmi rendszer alatt, győzött a cárok földjén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A nemzetiség gyűlölködés tehát nem csökkent. Azonban az is kétségtelen, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség kedvezőbb helyzetben volt, mint a Horthy-féle „anyaország”, melynek politikai diktatúrájához viszonyítva még a tmasaryfci látszatdemokrácia is haladó jellegű volt. Különösen nagy, sőt sorsdöntő jelentőségű, hogy Csehszlovákiában megalakulhatott Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a lenini nemzetiségi politika szellemében következetesen 'harcolt az országban élő nemzetiségek egyenjogúságáért. A csehszlovákiai magyar ipari és agrárproletárok és az értelmiség haladó része minden erejével támogatta a CSKP programját. Azt mondhatjuk, hogy végre - évszázadok! után - kialakult a nemzetiségek közös frontja: 178
