Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - Galambosi László: Zászlókból kupola (vers)
Zászlókból kupola A lilára füstölt csontok ne fúrják át a mennykorongot. Rikoltottak a fölmetszett csecsemők, Beethoven homloka előtt a vessszőzött hangok. Simogassátok a lepkeszárnyat fénnyel cifrázó ágat. Mezítláb jön, saruját vetve a bocsánat. A botok eltörnek, a venyigék magasba hágnak, fürtökkel borítják a menyasszony-hangú citerákat. Emeljétek fejetek fölé a lantot, hogy hőkölve távozzanak a sebekre sújtó, hóhért kiáltó kardok. Kigombolt mellények, ingnyakak mögött mellek pikkelyes erdeje. Zászlókból kupola. Sugár és megnyugvás a kitépett karvalyszárnyak hamuja fölött. Koppány Attila: Házak IIO
/
