Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - SZEMLE - Bertalan Lajos: Osztrák könyv, 1969.

szemle Osztrák könyv 1969 Egyetlen kiállítás anyagából az egész osztrák könyvkiadást megítélni könnyelműség volna, bár a Gr<72-ban megnyílt őszi könyvkiállítás (Volkspark, Kimstierhaus) a választék bősé­gével erre csábít. Az osztrák könyvhét és a Styria Kiadó alapításának 100. évfordulója is azt indokolná, hogy átfogó képet adjunk Ausztria könyvkiadásának helyzetéről - hisz a kiállítás is erre törekszik ehhez azonban az utóbbi évek, sőt az 1945 óta eltelt negyed­század kiadói gyakorlatának alapos ismerete nélkülözhetetlen. Néhány jellegzetes vonás rögzítésére azonban így is vállalkozhatunk. Elöljáróban jegyezzük meg, hogy a grazi ki­állítás a legfrissebb osztrák könyvtermés tü­körképe volt, csupán a jubiláló Styria múltjá­ból hozott néhány fontos, érdekes sorozatot, főleg klasszikusokat. A tárlókon, polcokon, asztalokon elhelyezett köteteket minden láto­gató kézbe vehette, átböngészhette, s ha ideje volt, ki is olvashatta. A legdíszesebb művésze­ti kiadványokat éppúgy, mint a politikai bro­súrákat. Magyar szemlélőnek, különösen ha könyvba­rát, az első pillanatban két meglepetéssel szol­gál a kiállítás. Az egyik: mennyire ismeretlen számunkra ez a gazdag és változatos anyag! Tájékozatlanságunkat az sem menti, hogy osztrák szomszédainknak sincs fogalmuk ar­ról, mi terem a magyar könyvpiacon. A köz­vetlen szomszédoktól való kulturális elzárkó­zás különösen azért érthetetlen, mert (köny­vekről lévén szó!) az angol és francia kap­csolatok sokkal élénkebbek. A fővárosi ide­gennyelvű boltban például az év minden sza­kában találunk angol krimit, francia paper­back kiadványt, de osztrák könyvet alig. Pe­dig a németül olvasók száma nyilván több­szöröse azoknak, akik angolul vagy franciául olvasnak hazánkban. A másik meglepetés: a könyvtárak. Erről, mármint a könyvek megfi­zethetetlenül magas áráról eddig is tudtunk. A hazánkban is megvásárolható osztrák Volks­stimme hirdetései közt is gyakran olvashatunk könyvrcklámot. Mégis elképedünk, amikor egy könnyű kis novelláskötet - mint amilyen Rudolf von Eichen thal: Miczike című 316 la­pos könyve - 92 schillingbe kerül. Más kérdés, hogy a császári és királyi monarchia korából származó vidám és gyengéd történetek, ame­lyek főleg a K. u. K.-tisztek gáláns kalandjait tartalmazzák, hogy jutnak el a hatodik kiadá­sig. Az alig 150 oldalas Philipp Schoeller-kötet, a „Tárogató 1914-7918” például 79 schilling, Kari Gogg könyve az osztrák haditengerészet­ről (168 oldalon, 264 fotóval) 280 schilling. Vagyis: a könyv áru, amit el kell adni, s ab­ból a nyereséget gyarapítani. Máskülönben csődbe jut a kiadó és felvásárolja a nyugatné­met szomszéd. A kiadók, például a Styria, a Jugend und Volk a Bergland Buch, a Freytag-Berndt, a Tyrolia, a Leopold Stocker vagy az ÖBV (Österreichischer Bundesverlag) kialakították saját profiljukat, ehhez a vevőkört s a reklám- módszereket. Nincs könnyű dolguk, hisz pél­dául a Styria és a Tyrolia érdeklődési köre, ennek következtében üzleti érdekeltsége sok azonos vonást mutat, sőt turisztikai kiadvá­nyok, útikönyvek kiadásában erős versenytár­suk az osztrák-nyugatnémet Bergland Buch Ki­adó, amely Salzburg, illetve Stuttgart szék­hellyel a szövetségi köztársaságra és Svájcra (kirendeltség Zürichben) is kiterjesztette ható­körét. Ezzel a piaci hódítással megteremtette a sokoldalú könyvkiadás anyagi alapjait, a klasszikusoktól kezdve a vadászkönyvekig, a politikai ponyvától a színvonalas szépirodalo­mig megjelentet mindent, ami eladható. A díszkötéses klasszikus sorozatban Grill­parzer, Hörderlin, Goethe, E. T. A. Hoff­mann, Gottfried Keller, Kleist, Lessing, Nitzsche, Schiller, T. Fontane, T. Storm, Shakespeare, Tolsztoj kapható — kötetenként 275 schillingért. A természetrajzi és vadász- könyvek légiójából Gróf Széchenyi Zsigmond három könyve és Peter H. Vcgelsberger Stim­men aus dem Meer (Hangok a tengerből) cí­mű kötete figyelemre méltó. Történelmi regényben, regényszerű átköltés­92

Next

/
Oldalképek
Tartalom