Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - Búzás Huba: Alagút (vers) - Konczek József: Apámnak csak szólni kell (vers)
BÜZÁS HUBA Alagút Barakk-telep és kokszmezők s a dömperek fölött a pára hideglelés csupán a visszapillantó-tükörben mikor egy rándulás fut át az izomrostokon a déli alagút előtt s a makadámutak fehéren gőzölögnek a reggel foszforában ezernyi héliummag-lövedék veri darázza a szélvédő üvegfalát ahol a pergamen-sofőr finomzörejű szívhang faiban egy ősz anyó tipeg fohászkodik homály-keresztek elhaló ösvényein s a szoknyáján kinyílnak a hímzett margaréták KONCZEK JÓZSEF Apámnak csak szelni kell Apám a konyhaszéken ül barátok nem veszik körül Öklére támasztja fejét apám most már mindenhez ért Ha akarjátok énekel mert apámnak csak szólni kell Nyelvén a szó akár a tej apámnak csak szólni kell Segít zökkent kocsin csikón hiszi hogy ő a hatalom Disznót öl fát vág hümmöget összekeni az ingemet Azelőtt sokszor önmaga kedvtelésén válla nagy feszülése öröméért tette amire megkérték S most hallgatózik hátgerincén ezüstkürtös férfitündér Szemüvegén tárgyi érvek villanása az ítélet 49
