Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - DOKUMENTUM - Honti József: Híres angol orvos 150 évvel ezelőtti utazása Veszprém megyében
Aztán nyersen formálják és az egész csöves részt eltávolítják. Utána 24 óráig főzik fahamu és víz keverékében, és mielőtt egészen megszárítanák, a megfelelő formára és vastagságra nyújtják és néha fa üllőre ütik, hogy működését megkönnyítsék. A paraszt, akinek házában információmat szereztem, büszke volt, hogy látogatója van, és rávett, hogy vegyek néhány darabot nyers és megmunkált anyagából. Miután elhagytam a falut, a vidék még szebb lett és az út dombokon haladt; lent az erdő gyönyörű látványt nyújtott. Nemsokára beértünk az erdő sűrűbb részébe. Soha nem láttam erdőt festőibben összevegyülni szabad kilátással és megművelt földekkel. A falu, amit elhagytunk, Devecser, gróf Eszterházy Miklós tulajdona, aki Károlytól, Erlau címzetes püspökétől örökölte. A régi várkastélyban a birtok hivatalnokai laknak. A börtönajtó előtt egy őrház van, ahol huszárokhoz hasonlóan gazdagon díszített férfiak állnak. Mintegy mérföldnyire egy szigetet alkotó hegy áll, borainak nagy dicsőségére. A vidék sík és mocsaras. A parasztok főleg libák nevelésére fordítanak gondot, mindenütt jól tápláltakat láttam. Sümeg egy kis város, hasonlít egy angol vidéki faluhoz, felette egy kúp alakú dombon romos vár emelkedik. Az út most egyenes lett és jók a legelők. Itt egy kisebb baleset történt, ami felhívta a figyelmet a postai szolgálat szánalmas állapotára, amelyikhez én annyira hozzászoktam, hogy eddig alig vonta magára a figyelmemet. A postakocsis kengyelének bőre megengedett és ő majdnem leesett a földre. Nem állta meg szitkozódás nélkül, a foglalkozását szidta, amire a magyarok sokan rászoktak. Nemsokára rájött a hiba kijavításának módjára, a közelben egy háznál fejszét kért, amivel üreget vágott a nyergében és újra rögzítette. Meglepő, hogy a Magyarországon használatos lószerszám milyen jól megfelel céljának; kötél, bőr és láncok mind összevissza vannak kapcsolva; a csomók botokkal vannak megerősítve és a csatok szíjakkal felszereltek. A nap már lenyugodott, amikor elértük Zalabért, azt a falut, amit már korábban felkerestem Keszthelyre történt utazásom során.” Utána Körmenden át Grácba, majd Bécsbe utazott. Korábban Keszthelyen és a tapolcai medencében járt. Keszthelyen a Georgikont tanulmányozta, Festetich gróf vendége volt. Könyvében részletesen írt az itt szerzett tapasztalatairól, erről magyar nyelven Haraszti-Pethő: Ütikalandok a régi Magyarországon (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1963) c. könyvében olvashatunk („Kastély és börtön Keszthelyen”). Keszthelyen 1962-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Festetich-kastély bejáratánál. A tapolcai medencében geológiai megfigyeléseket tett, Csobáncon, Szentgyörgyhegyen, Szigligeten és Badacsonyon járt, ezeket az 1811. évi jzlandi expedíciója során látott vulkanikus hegyekhez hasonlította. Könyvének végén statisztikai adatokat sorol fel. Megemlíti, hogy ,,a megye fő terményei a gabona, bor és sertés. Figyelemre méltóak: a somlói bor és a disznó, amiből 100 000 van Bakony erdőiben.” Pápával kapcsolatban a református kollégiumot említi. Az idézett részletek megmutatják, hogyan látta a megye életét 150 évvel ezelőtt egy neves angol orvostudós és utazó. HONTI JÓZSEF 89
