Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bodri Ferenc: Kísérlet a Vasarely-mű megközelítésére
A baseli galéria meghívottjai, a kiadványok főszereplői között Herbin, Vasarely és mások, általában a konstruktivizmus vagy az „art nouveau” (Jugendstil, szecesszió) reprezentánsai. A névsorban többen szerepelnek a Kassákot mesterként tisztelők közül, Lászlónál jó kezekben minden további publikáció. A „redivivus” a debreceni kiállítással folytatódott (1969), melynek híre, sikere és katalógusa - Kassák életműve a kiváló egyetemen! - jelentős lépés lehet az „életre- keltésben”. Talán megoldható, de mindenképpen célszerű lenne a jeles baseli kiadvány magyarországi terjesztése: általa hírünk nő a világban és Kassák korszakos tevékenysége válhatna ismertebbé hazájában is. Esztétikájának mértékével, értéke és érdeme szerint. B. F. Kísérlet a Vasarely-mű megközelítésére (A budapesti kiállítás ürügyén) ,,A művészetben a panteista, spiritualista, idealista, humanista vagy naturalista formák dekadenssé váltak. Az absztrakció a tudományos, gazdasági és társadalmi forradalommal rokon képzőművészeti forradalom. Persze, tudnunk kell, hogy mit értünk absztrakción” - válaszolja Kassák egy kérdésére Vasarely, aki a korábbi modern francia kiállítások során már egy-egy képpel, grafikákkal Pécsett, majd a Szépművészeti Múzeumban és most a Műcsarnokban teljes életművével bemutatkozott. A válasz mint egy manifesztum: élez és kerekít, provokál és deklarál is, a mondottakat kissé rokonnak érezzük a húszas évek orosz avantgarde művészeinek hitvallásaival, akiknek példaadó és úttörő szerepét (Malevics, Liszickij, a Gabo-fivérek, Tatlin, de velük Kassák, Moholy-Nagy, az egykori Bortnyik, távolabbról Mondrian, Theo van Doesburg és mások), szellemi és stiláris iránymutatását Vasarely számos írásában maga is hirdeti. És ahogy ez a céltudatosan új formavállalás az elődökéhez hasonlatos, úgy formaalakítása, életes kapcsolata korának technikai-tudományos elméleteivel és eredményeivel már korszerűbb is, ahogy talán korszerűbb művészetfilozófiával rendelkezik az őt befogadó közvélemény és társadalom. Vasarelynok a cserzett pionírok által lazított úton könnyebb a járás: ezt bizonyítja ez a fergeteges, a pár év előtti Picasso- vagy Moore- kiállításhoz hasonlítható siker, ezúttal Budapesten, ahol utoljára egyéni bemutatója 1933-ban volt. És az újra való eleven szándék az idegenben telt négy évtized után is vállalt magyarságát, választott nevében és sok művének címében is megmutatkozó eleven nosztalgiáit. Természetesen a fenti idézetben (és másutt) a humanistának nevezett, de inkább szentimentális formákkal száll szembe, és korántsem az ilyen művészi tartalommal: 82
