Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - KITEKINTÉS - Szabó Jenő: Böngészés külföld őszi könyvújdonságaiban
mindenfelől. Hiába vonult ki a tűzoltóság és rendőrség óriási készültséggel, a nézők kíváncsiskodó tömege és a szűk utcák akadályozták a munkájukat, sokszor abban a veszélyben forogtak, hogy saját járműveik is kigyulladnak. Az előző héten névtelenül levelet küldtünk az áruháznak, amelyben azzal fenyegettük meg, hogy az eladási csarnokban bombát robbantunk. Erre azért volt szükségünk, hogy lássuk, miféle intézkedéseket tesz a rendőrség és az áruház. Minthogy előrelátható volt, hogy az érdekeltek a gyújtogatás okát félreértik, a csoport az előző napokban és a happening napján is, röpcédulákat osztogatott, amelyek a vietnami állapotokat ecsetelték, és arra szólították fel az embereket, hogy az amerikai áruk kiállítását rombolják szét.” A tüzet csak hét óra múlva tudták megfékezni és a kár óvatos becslések szerint is körülbelül 180 millió márka. A gyújtogatás okáról a rendőrség nem nyilatkozott. Egyszerűen nem meri a happeningezőket vádolni a gyújtogatással, mert az egyrészt nyílt bevallása volna annak, hogy a vietnami háborút ellenzők egyre erősebben radi- kalizálódnak, másrészt pedig újabb csoportokat biztatnának hasonló happeningekre. Günther Anders is azért hallgat róla, noha ez az első, nagyhappening lángoló és fulladozó embereivel egy európai nagyváros szívébe robbantotta bele a vietnami háború borzalmait, és emberek ezrei ismerték meg a „ropogó, sistergő vietnami érzést”. Sajnálatos és tragikus, hogy ez a politikailag jó szándékú tüntetés a körülmények előre nem látható alakulása folytán számos ember életét követelte áldozatul. A happening szervezői ezt nem akarták, hiszen éppen az erőszak, kegyetlenség és halál ellen tiltakoztak. Az első nagyhappening tragikus kimenetele ellenére sincs ellentétben Anders megállapításaival. Inkább aláhúzza, megerősíti őket. SZABÓ JENŐ Böngészés külföld őszi könyvújdonságaiban Elsőnek Arnold Heidsieck „A groteszk és abszurd a modem drámában” című könyvét kell megemlíteni, amely a Kohlhammer Verlagnál jelent meg. Heidsieck alig három éve nyújtotta be a (berlini egyetemen doktori értekezését, és máris a New York-i egyetem germanisztikai tanszékén tanársegéd. Fenti kötetének megjelenése előtt már szerzője volt egy csomó filmesztétikai tanulmánynak, amelyben a hivatalos angol-amerikai film- tudomány álláspontjait teszi vitatottá. Üj könyvében azt kívánja bizonyítani, hogy a modern színháznak sokkal inkább a groteszk a jellemzője, mint az abszurd. Ezt a megállapítását - többek közölt - arra is alapozza, hogy Brecht, Frisch és Dürrenmatt darabjait azért játsszák egyformán keleten és nyugaton is, mert a groteszk, amely ezekben a művekben realista módon megnyilvánul, mindkét fajta világnézet számára egyformán elfogadható. Heidsieck egyébként arra a végső következtetésre jut könyvében, hogy a világ ellentmondássossága különösen azóta éleződött ki, mióta az ember az atomenergiát hatalmába hajtotta és ezáltal nemcsak a saját jólétét, hanem pusztulását is ke60
