Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Balázs Árpád: Győri gyermekek
BALÁZS ÁRPÁD Győri gyermekek A felszabadulás előtt nagy gondot jelentett a mindennapi táplálkozás, Győrött és környékén is. Hogyan is élhettek a győri gyerekek? 1928. december 19-én írja a Győri Hírlap: „Az állás és kenyér nélkül maradt családok egy darabig küszködnek, azután elfáradnak. Az öngyilkosság gondolatához futnak el. . . Ötvennél többen követtek el öngyilkosságot ebben az évben. . .” Családok, zsenge gyerekek pusztultak. 1929. február: melegedő szobát állítanak fel a városban, az éhes gyermekeknek meleg levest adnak. 1930. február 13: ,,Kezdődik az ingyenkenyér-akció. Napi negyed- kiló kenyeret kapnak a sínylődök.” Március 30: „Munkanélküliek a városháza előtt. Gyerekek kiabáltak, mások a nélkülöző gyermekeiket emelgették. . „Munkát, kenyeret, kórházat! Hat hónapja éhezünk. . Aztán a háború; Smetzer Ágoston havi fizetése 3000, az általános szakmunkás havi keresete 120.68 pengő. Bevezetik a jegyrendszert, 20 dekára szállítják le a kenyéradagot, csökkentik a zsíradagot is. Pusztulnak a családok. Éhező városba érkeztek a felszabadító csapatok. 2000 győri kisgyermekes család asztaláról hiányzik a tej, a kenyér. .. A faluról a városba vándorolt szülő is emlékezhet a munkáscsaládok sínylődésé- re. Kovacsios dr., Győr város főorvosa vizsgálta meg a faluról Győrbe érkezők táplálkozását. 1927. évben: „16 földmunkás család egy heti étkezését tanulmányozva a következőket tapasztalhattuk. Egy hét alatt 448 táplálkozásból húst 33 jő, tejet jó fő, főtt tésztát 201 fő fogyasztott, 2 család húst nem evett, pálinkát 5 család ivott mindennap. Falun, városon egyaránt hibák, mulasztások vannak a gyermekek táplálkozása körül. A tej, a tojás, a hús eladásra kerül. Lisztes ételeket fogyasztanak legtöbbször. Az iskolába járó tanyasi gyermekek sokszor egy karaj kenyérrel jönnek el hazulról.” A mai gyermek emberibb életet kezdhet. Jobban, célszerűbben táplálkozhat, a kedve szerint tanulhat. Hadd soroljam tehát, hogyan is táplálkoznak ma a győri gyermekek. Szeptember harmadikán 4 győri iskolát 'átogattam meg. Az első, az újvárosi iskola a régi munkásnegyedben épült. A régi nedves „újvárosi” lakásokból igen sokan az új gyárvárosi bérpalotákba költöztek. A második, a gyárvárosi iskolában tehát ott találjuk a korszerűbben élő volt újvárosi munkásszülők gyermekeit is. A harmadik iskolát a régi polgári lakosságú Nádorvárosban látogattuk meg. A negyediket a paraszt-munkás lakosságú Szabadhegyen. Mind a négy helyen io-n éves gyenmekék helyzetét vizsgáltam. A gyermekek táplálkozását egy-egy iskolában, egy osztályban 28-36 gyermektől tudakoltam. Először is a reggelit, mert a nem, vagy a szülők gondatlanságából hiányosan reggelizők fáradtak, nem is figyelhetnek a tanítóra. 51
