Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - SZEMLE - Bárdosi Németh János: Tüskés Tibor: A déli part
hogy nem elégedett meg az utazás — magyar költő számára szokatlan — élményeinek és epizódjainak számbavételével. hanem azokra a szellemi mozgalmakra is felfigyelt, amelyek a távolban: a „forró égöv” alatt, mégis a mi horizontunkon zajlanak. (Magvető) Pomogáts Béla Tüskés Tibor: A déli part A Somogyi almanach-sorozat tizedik köteteiként jelent meg Tüskés Tibor: A déli part című Balatonról szóló tanulmánya. A rangos sorozat sokat föltár Somogy múltjából és szépségéből. Rippl-Rónai művészetéről Bernáth Aurél. Kunffy Lajos. Martyn Ferenc vallanak). a somogyi ...Kalevalára” — Vikár Béla gyűjtése nyomán — Volly István mutat rá. Vaszary Jánosról László Gyula emlékezik, Ta- káts Gyula, Kanyar József írásai után itt jelent meg a Somogyjádon bemutatott Illyés Gyula oratórium: Az éden elvesztése. A sorozat szerkesztője: Kanyar József avatott kézre bízta a déli part bemutatását is. Tüskésnek szülőföldje a Balaton, Szántód tája, az a vidék, ahol Csokonai LiJla-sebével a „rengeteg Somogyba” vette útját, és a kései utód: Jan- kovich Ferenc innen exponálta Párizs ellenében a magyar valóságot. Tüskés Tibor tanulmánynak! nevezi kötetét S ha ez geológiai, természeti, történelmi, társadalmi, művészeti adaték összefoglalását és újabb feltárását jelenti: műfajilag helyes a megnevezés. de a mű szépségét, atmoszféráját nem mutatja pontosan. A tárgyi adatokat a líra erejével ötvözi olyanná, hogy írása nemcsak sajátos feladatokat old meg. hanem sajátos művészetet is ad. A lírai vonás mellett érvényre jut Tüskés rendszerező, lényeget megragadó, kutató írói vonása is. A déli part bemutatását hasznosnak tartjuk, főleg, ha figyelembe vesszük a közvéleménybe, de néha a balatoni kiadványokba is becsúszó eltolódást az északi oldal .lavára. Mert mindenképpen egyoldalú beállítás (hiszen a fürdőzés szempontjából éppen a sekélyebb, melegebb vizű déli pari a kedveltebb), hogy ez a part csak a latinosabb hegyvonulatok: Tihany, Badacsony, Szigliget látványát tükrözi. Tüskés könyve tisztázza ezt a kérdést is. Módszerül nem a vitát választja, hanem azt keresi — céljának megfelelően —. ami sajátosan, a déli part értéke, szépsége. továbbhasznosítható lehetősége. Észak és dél vonatkozásban tehát írásában az „és” kötőszó a hangsúlyos, és nem az észak beállítás a dél ellen. De hát megosztható-e a Ballaton, nem a két oldal együttes, de egymástól elütő táji jellegében érvényesül valójában a varázsa? A kötet 25 részben sokoldalúan és érdekesen tárgyalja a déli part kérdéseit. Felveti: meddig tart a déli part? Aligótól Szentgyörgyig húzódó oartsávot nevezi így. de nem is a vízpartot érintően lényeges a kérdés Tüskés számára, hanem (ahogy Veres Péter is a víz mögé tekint) ujjúnkat továbbhúzza a térképen a somogyi „mélység” felé, ahol még (s ahogy az északi oldalon is) balatoni elnevezésű falvak vannak. Balatonmagyaród 25 kilométerre esik a vízparttól és a Ba laton világához tartozik. Idézi Bernáth Aurélt, aki Marcaliban is „itthon van a Balatonnál”. De még Niklán is érezte Berzsenyi kertjében a „víz szagát” és sírja mellől, a kis dombhátról is látni a Badacsonyt. Tüskés nyilván a kiegészítő erőforrásokat és lehetőségeket keresi ezekben. S a balatoni fürdőkultúra valóban ilyen irányban próbál kimozdulni a víz mellől. Ahogy az északi oldalon a nagyvázsonyi lovasjátékok kínálnak a hazai és külföldi vendégeknek szórakozást. délen a kőröshegyi templom ünnepi hangversenyei lesznek egyre művészibb „idegenforgalmi” érdekességek. Csak néhány dolgot húzzunk alá 92
