Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Endre: Móra Ferenc ismeretlen levelei Szombathelyen

De abban bízom, hogy jobban szeretnek téged a hölgyek, sem hogy idők múltával még engem is meg ne bocsátanának Neked. Különben alkalmilag add át nekik kézcsókomat, és mondd meg nekik, hogy Vass József is vál­lalta értem az elkárhozást, Isten nyugtassa szegényt, mert én voltam a leg­kedvesebb írója. Szeretettel ölel öreg kollégád Móra Ferenc” Található még a múzeum levéltárában 666/1932. szám alatt egy meghívó, amelyben a múzeum vezetőségét hívják meg Móra Ferenc bölcsészettudományi tiszteletbeli doktorrá avatására. A következő levél 1933. január 9-én íródik. Pável ekkor már őszülő fejjel írja verseit, amelyeket szeretne elhelyezni a lapokban. Mivel Móra Ferenc a Magyar Hírlapnak korábban munkatársa volt, Pável megjelenő verseskötetére már előre akarja a vevőket biztosítani, ezért gyűjtőívet küld Mórának, hogy szerezzen vásárlókat kötetére. „10. sz,11933. 1933. január 9. Kedves Barátom! Régen esedékes bocsánatkéréssel kell kezdenem. Annak idején küldött verseidre gondolok. Beajánlottam őket a Magyar Hírlap-hoz. Ígérték is köz­lésüket. En akkor külföldre indultam valahová, hosszabb útra, s mire visz- szajöttem, megfeledkeztem a dologról. Arról azonban eszembe jutott, hogy valahol láttam a neved. Kérdezősködtem, megjelentek-e a versek, — váll- vonogatás volt a válasz, s az, hogy a M. H. csak akkor közöl verset, ha nem térhet ki előle stb. Bosszantó volt ennél, hogy vissza se tudták adni a kéz­iratokat. Ezt aztán annyira szégyelltem, hogy igyekeztem most már szán­dékosan elfelejteni a dolgot. Most, megint több hónapi szabadságról térve haza, örömmel látom kár­tyáidból, hogy eljutottál könyved kiadásáig. (En is negyvenes voltam már, mikor első-utolsó verskötetem megjelent, aminek most megdöbbenve lát­tam a harmadik kiadását.) Gyűjtőívről nem tudok, de talán anélkül is tu­domásul méltóztatol venni, hogy a Somogyi-könyvtár megrendel kötött pél­dányt —■ ha van kötött; azt praxisból tudod, hogy a könyvhöz bélyeges nyugta és bélyegtelen másolat mellékelendő. Szeretettel ölel és várja könyvedet Móra Feri” A következő levélváltás gyorsan történik. Pável levelére már február 14-én válaszol Móra. A könyvvételt a könyvtár részére nem tudja Móra teljesíteni, azonban talál módot arra, hogy két példányt azért „elhelyezzen”. Móra a maga humorával vág egy nagyot a korszak sajtóján is, rámutatva, hogy mindennek van rovata, csak az irodalomnak nincsen. „88/1933. Szeged, 1933. február 14. Kedves Gusztikám, jót mulattam a leveleden és elhatároztam, hogy az első könyvügynöknek, aki bevallja, hogy Szombathelyen járt, meghúzom ugyan a fülét, de egy pántlikás szivart is mellékelek a büntetéshez. T. i. az az igazság, fiam, hogy mi két év óta egyetlen új könyvet se vettünk, illetve csak az A r any ­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom