Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Endre: Móra Ferenc ismeretlen levelei Szombathelyen
SIMON ENDRE Móra Ferenc ismeretlen levelei Szombathelyen Móra Ferenc az 1920-as évek végén és 30-as évek elején széles körű szervező munkába fogott. Ennek célja az volt, hogy tömörítse a vidéki s mostoha körülmények között dolgozó múzeumi és könyvtári szakembereket közös gondjaik- bajaik megvitatására, egymás munkájának megismerésére, személyes kapcsolatok létesítésére. Szervező munkáját levelezés formájában indította el. Géppel írt leveleit föltehetőleg több vidéki múzeumnak is megküldhette, s ahonnét reflektáltak ezekre, ott folytatásuk is volt. Így történt Szombathelyen is. Itt Móra az akkori vármegyei múzeummal, a Faludi Társasággal és ezek révén személy szerint Pável Ágostonnal tartott szorosabb kapcsolatot. Ennek a kapcsolatnak az emlékét őrzik az alábbi közzétett levelek, lapok, amelyeknek — túl e kapcsolat bizonyságán — művelődéstörténeti és művelődés- politikai jelentőségük és érdekük is van személyi jellegük mellett, s éppen ezért időszerű publikálásuk negyven év távlatából is. Egyrészt elgondolkodtató kordokumentumai keletkezési idejük művelődéspolitikai helyzetének, másrészt Móra és Pável barátsága elmélyülésének, lélek-rokonságuk tényének.1' Az első Móra-írás csupán üdvözletét tartalmazó képeslap Pávelnak 1928. február 5. kelettel. Ennek csak dátuma ad jelentőséget, tartalma nem, ezért nem is fontos közlése. Viszont annál fontosabb az a második s ugyanezen év október 12-én kelt levél közzététele, amely jelenleg a Vas megyei Savaria Múzeumban van, a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum Szeged feliratú papírján géppel íródott, Pávelnak és munkatársainak: „Kedves Kollégák! Valahányszor vidéki kartárssal alkalmam volt mostanában találkozni, mindnyájan egyetértettek velem abban, minden rábeszélés nélkül, hogy ma a magyar kultúrában nincs elgazdátlanodottabb és magára hagyatottabb szakma, mint a miénk, vidéki múzeumi embereké. Bármilyen szívélyes legyen a viszony, melyben személyileg többé-kevésbé valamennyien vagyunk a pesti múzeumokkal, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének megszüntetése óta nincs olyan központi szerv, amelynek kötelessége volna bennünket hivatalosan irányítani és támogatni, s amelyhez hivatalos jogunk volna kéréseinkkel, panaszainkkal vagy eszméinkkel fordulni. Nincs olyan szakmabeli folyóiratunk, amilyen a Könyvtári és Múzeumi Értesítő volt, s megszűntek a háború előtt szokásos évi vándorgyűlések is, amik ha másra nem is, arra jók voltak, hogy legalább megismertük egymást. •Móra levelei közül a múzeumi dolgozókhoz címzett a Savaria Múzeum, a többi a Pável csaIád tulajdonában van.
