Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Heitler László: Beck Ö. Fülöp pénztervei a Tanácsköztársaság részére
lattal széthintő karcsú nőalak a rég várt, s az új renddel elérkezettnek vélt Béke szimbóluma. A feje fölött látható ötágú csillag és a Magyarország Tanács- köztársaság felirat teszi zárttá és egyértelművé a kompozíciót. Egy kis kockázattal az anyagi és szellemi javak szétosztásának jelképét láthatjuk az érem nőalakjában. Az érem vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy nem egy vagy csak néhány példányban készülő műalkotásról van szó, hanem gyakorlati rendeltetésű, minden ember által naponta használt pénzérméről. A plasztikai kompozícióval kifejezésre juttatott eszme így azokra is hat előbb- utótob, akik mint képzőművészeti alkotást figyelemre sem méltatják. Beck Judit festőművésznek, Beck Ö. Fülöp lányának közlése szerint a londoni éremtárban egy ezüst példány van az 5 koronás érméből. Erről a pénzmintáról itthon eddig sem rajzot, sem mintázott tervet nem sikerült találni. Ameny- nyiben helytálló a londoni katalógus adata, úgy az ötkoronás olyan, mint a 10 koronás eredeti terve: egyik lapján vesszőköteg és bárd, a másik lapján a futó nőalak szerepel. Az ismertetett pénztervek részben rajzban, részben gipszmintában és bronz- próbaöntvényben maradtak fenn, kivitelezésükre a Tanácsköztársaság bukása miatt nem került sor. Ha megvalósul bármelyik is, a legszebb magyar pénzek közé tartozna. Következmények A proletárdiktatúra idején vállalt szerepe és munkája miatt Beck Ö. Fülöp élete végéig hátrányos helyzetbe került. A szobrász mesteriskola éléről eltávolították, különféle „igazoló bizottságok” elé idézték, a pályázatokon háttérbe szorult, köztéri szoborra nem kapott megbízást és így tovább. A mellőzés szinte üldözéssé vált, amikor 1938-ban, még a felavatás előtt leszerelték a Beak által készített Kölcsey-emléktáblát a pesti Vármegyeház faláról. Egy nyilas újság 1919- e-s ténykedését, a proletárállam részére készített pénzmintáit hányta a művész szemére. Ugyaniakkor iá Rózsadomb egyik kis ligetében kevéssel korábban felállított szobrát (Ifjúság kútja) is eltávolították talapzatáról. Idős korában lejegyzett Emlékezéseiben így írt a Tanácsköztársaság rövid időszakáról Beck Ö. Fülöp: „El lőhet mondani, hogy ez az uralom különös gondot fordított a művészet ügyére, a művészet tanítására is. Mindjárt az elején összehordták az egész országból az ismert, műemléknek tekinthető, kiváló anyagot. Alig telt el egy hónap, már egy páratlanul szép kiállítást tudtak bemutatni a Műcsarnokban a közlbirtokba vett képekből, szobrokból. Oly csodálatos gyorsasággal, fáradságot nem ismerve, oly szakértelemmel és precizitással, melyen meglátszott, hogy a művészeti direktórium élén fiatal, lelkes műtörténészek állnak, és szívük szerint fő gondjuk a legjobb műtárgyak biztonságba helyezése. Ugyanilyen gondoskodásba vette a direktórium a fiatal művésznemzedék taníttatásét is. Kiváló idősebb festőink legtöbbje tanítás címén kapta ellátását. . Tanároknak a művészek színe-javát választották”. A Tanácsköztársaság szolgálatában végzett munkájának ismertetése mellé szükségesnek tartottuk idézni Beck Ö. Fülöp leírt véleményét is. Ezek fényében a művész személyét és életművét és egy új államrend művészetpártoló tevékenységét látjulk tisztábban. 71
