Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kuntár Lajos: Az irodalmi élet Szombathelyen a Tanácsköztársaság alatt
A szombathelyi újságírók egyöntetűen harcoltak az irodalom decentralizálásáért. A Testvériség július 1-én a „Vörös Újságíró Est” című írásában többek között ezeket írta: „Tehetséges, kiforrott, szűkebb hazánk határain túl is ismert nevű írók és művészek fogtak össze ambiciózus kezdőkkel, hogy minden erejüket szolgálatába állítsák annak az iránynak, mely a nagy átalakulás, a lelkek fel- szabadulásának nyomán fakadt s melynek célja kettős: decentralizálni az irodalmat és művészetet, és közkinccsé, valóban közikinccsé tenni.” A szombathelyi írók és az irodalmi est sikerének jó bizonyítéka, hogy szereplésük július 20-án Kőszegen is telt házat vonzott. (Kőszegen egyébként Vízvári Mariska, Abonyi Géza és Dózisa Jenő, a budapesti Nemzeti Színház tagjai is közreműködtek.) Az irodalmi megmozdulásoknak nagy volt a visszhangja. A műsorok hatása a járási székhelyeken is érződött. Celldömölkön Lencz Géza, a Kemenesalja szerkesztője szombathelyi kollégái példáján buz- dult fel irodalmi est szervezésére. A saját írásaiból összeállított, s augusztus 2—3-ra tervezett est megtartására azonban az események alakulása folytán nem kerülhetett sor. A Tanácsköztársaság idején Szombathelyen élő és működő írók közül Halász József és Fehér Károly idegenből került a városba. Halász Józsefet a szociáldemokrata párt küldte Budapestről a Testvériség című lap erősítésére. Több verse jelent meg a Nyugatban. Szombathelyi tartózkodása alatt rengeteg közéleti és párttfeiadatot kellett megoldania (a forradalmi törvényszék elnöki tisztét is ellátta), mégis szakított időt alkotásra, versírásra. Fehér Károly Debrecenben lett újságíró. Dolgozott Békéscsabán is, ahol Achim András tragédiája erős meghatározójává vált további működésének. Elbeszélésekkel tűnt fel. Nagyszalonta szülöttjeként az Arany János-i tiszta magyar nyelv őrzője és művelője lett. Szombathelyen több lapnál dolgozott és saját lapokat is adott ki. Breitfeld Kálmán az egyik szombathelyi nyomda tulajdonosának fiaként kezdte újságírói és írói pályáját. Első novellas és verses kötetei még az első világháború előtt jelentek meg. Színművei közül többet bemutattak a Tanácsköztársaság alatt. 1922-ben vette fel a Vándor nevet, s Vándor Kálmán néven vált országosan ismert íróvá. Klaszék István egyaránt írt elbeszéléseket és verseiket. Az első irodalmi esten drámarészlettel szerepelt. A sajtóhírek szerint novellás kötete papírhiány miatt nem jelenhetett meg a Tanácsköztársaság idején. Egyelőre ennyit tudunk Szombathely Tanácsköztársaság alatti irodalmi életéről, az itt élő és működő írókról. A gondos kutatás bizonyára szolgáltat még olyan adatokat, amelyek alapján teljesebbé és tisztábbá tehetjük a most festett képet. De ha nem is bukkannak fel újabb tények, akkor is tisztán áll előttünk, hogy a Szombathelyre mindig jellemző szellemi pezsgés a Tanács- köztársaság idején sem szűnt meg, az irodalmi élet eleven volt s az írók igyekeztek teljesíteni magasztos hivatásukat, szebbé tenni az emberek életét! 51
