Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Tüskés Tibor: Jegyzetek a közérthetőségről
Jegyzetek a közérthetőségről A művészi közérthetőségről szóló viták többnyire teljesen egyoldalúak. A művészet értetlenjei ugyan:s alig hallatják a szavukat. Ki szeret kérkedni azzal, hogy nem ért valamit? Ki mondja meg, hogy hol a közérthetőség határa? Legföljebb a szavazatukat adják le a kiállítások vendégkönyvébe írt sorokkal, a színházak és mozik üresen hagyott nézőterén, a félig olvasott, csak dísznek vásárolt könyvekkel. Véleményüket a letört, összefirkált szobrok, a bukott filmek, a kifütyült áriák hirdetik. * A közérthetőség: történelmi „kategória”. Az egymást váltó korokban és az egyén életében alakul, változik. Alkalomhoz kötött. Legtöbbször az a nehezen érthető, ami új. Ady, Bartók, József Attila fogadtatásáról sokat hallottunk. De lehetett például Petőfit nem megérteni? Olvassunk el egy passzust Császár Ferenc véleményéből Petőfiről! 1845-ben írta: A János v:téz „csinos, de untató népmese, melyet a testileg és szellemileg kisdedek nagy örömmel fognak hallani”. A helység kalapácsáról sem jobb a véleménye: „Csak félig művelt olvasó bosszankodással fogja a könyvet magától eldobni . . . Kár volna több időt vesztegetni ily csízió-féle sületlenségre.” * Minden ítészt intsenek szerénységre a megbukott zenekritikák, a megbukott irodalomkritikák, a megbukott műkritikák. Bizonyára hasznos volna ezeket is csokorba szedni és — a remekművekkel együtt — kiadni. Ami ma még nem érthető, lehet jó. De az „érthetetlen művészet” gyakran rejt selejtet, üres manírt, bóvlit. Az igazi művészet mindig érthető. * Nemcsak a tudományos megismerés, de a művészi kifejezés is határtalan. Tudós lehet-e az, aki csak az elért eredményekre, a biztos ismeretekre tekint? A közérthetőséget mércéül elfogadó művészet megreked, lemond a fejlődésről. * Ami nekem most érthetetlen, nem biztos, hogy értelmetlen is. Művészeti kérdésekben a csalhatatlanságot igénylő kijelentések helyett tanácsosabb így fogalmazni: talán .. . lehetséges . . . valószínű . . . alighanem . . . S a „nem értem” helyett rokonszenvesebb a „még nem értem”. * Az elutasításnak is csak a megértés lehet az alapja. sic 142
