Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Horváth Iván: Kisalföldi horvátok
pítette le a török által kipusztított területre 1533 és 1544 között. (Ivan Dobrovic: Nasi hrvati u dobi reformacie, Wien, 1955. 68.) Valószínűnek látszik az is, hogy a többi falvak 1520 és 1584 között települtek, de nincs kizárva az sem. hogy egyes községek csak a XVII. században töltődték fel horvát telepesekkel. A telepítéseket a környék földesurai végezték. (Vö.: Martin Mer sió: Povest katoli- canske Crikve. Wien, 1955. 85.) A mondák, az itt élő horvátok eredetéről szóló paraszti történetek szerint például az undiak a tatárjárás után telepedtek itt le. Ismerek olyan véleményt is, amely szerint ősidők óta itt élnének. Ez a vélemény azonban a történeti adatok fényénél képtelenségnek tekinthető. 3. Izies Mohit követve könnyedén és magabiztosan intézi el a horvátok származásának kérdését: német nevük Wasser-Kroaten, következésképpen a tengerpartról származnak. — Martin Mersic idézett munkájában (87. 1.) áttekinti és összegezi különböző szerzőknek a horvátok származási helyéről vallott nézeteit. A Wasser-Kroaten elnevezést egyesek szei'int azért kapták, mert a vizek (Duna, Fertő, Répce) mellé telepedtek le. Mások szerint azért mondják „vízi horvátóknak” őket, mert Dalmáciából, a tengerpartról jöttek fel. Ismét mások a Bosner-Kroaten kifejezést tartják eredetinek, s ez a kifejezés boszniai származásukra utalna. A Weisse Kroaten elnevezésnek is vannak hívei. Szerintük a hóivá tok ősei a népvándorlás előtt a Béla Gora (Fehérhegy) környékén éltek, majd innen költöztek délre. Így lenne magyarázható nevük is: fehér horvátok. A gyanútlan olvasónak is rögtön feltűnik, hogy a felsorolt elnevezések nem a horvátok saját népi elnevezései, hanem a környéken élő német lakosságnak a horvátokra vonatkoztatott elnevezései. Az ízes által említett Wasser-Kroaten elnevezés tehát nem perdöntő, még akkor sem, ha csak az értelmezések itt bemutatott naiv sokféleségét tekintjük is. Valószínűnek látszik, hogy a községek lakói több helyről települtek ide, mert (bizonyos vonatkozásban minden falu más kiejtésben, nyelvjárásban beszél. Igaz, hogy ez a különbség nem akkora, hogy egymást ne értenék, mint azt sokan hiszik.. A kérdésre végső választ csak a történeti, néprajzi kutatások adhatnak. Különösen sokat segíthet célunk elérésében a horvát néphit hagyományos elemeinek feltárása, a magyar néphitanyaggal való összevetése. A néphit egyes elemei a népélet más elemeihez képest sokkal változatlanabbul, nagyobb történeti mélységet konzerválva maradnak ránk. Nagy különbségek tapasztalhatók «gy-eéyl község, közösség néphitében is, éppen egyes elemek stabilitása, szívóssága miatt. Például: Horvátzsidány legidősebb generációinak hiedelemvilágában jelentős szerepe van az ún. Bjele Vileknek, akik jóindulatú természetfölötti lények lévén a szegény, de tisztességes embereken segítenek a legnehezebb helyzetekben. Az emberek szerint a Tejúton és a Fratrovac erdő ben laknak, Horvát- zsídány mellett. Undon már nem ismerik őket, illetve nem mesélnek róluk. A penesznyeiek egy vonással rajzolt rcntáselhárító ötágú csillagát viszont a hor- vát/.sidányiak nem ismerik. — A horvátok néphitével kapcsolatban több példát is említhetnék — (ennyit szántam mutatóba! Most állítom, gyűjtöm össze Und község néphit-monográfiáját. Elkészülte után feltehetően pontosabban megrajzolhatom majd Und és a környező horvát községek közötti hasonlóságokat, különbségeket. 118
