Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - Szapudi András: Abdai sorok (vers) - Menyhért Jenő: Gyerekkori emlék (vers)
SZAPUDI ANDRÁS Abdái sorok Ég-szúró kedve tőben eltörött a halál hajfonata vonta a csönd nyirkos zugába, és örök nevét az ördög kidobolta érette bölcs rabbi nem vijjogott zsoltárt Ábrahám istenének és bánat-marcangolta rokonok ruháikat nem szaggatták meg de, mint pokolra küldött katonák sóhajtottak, s szigorú rendben utána haltak a jegenyefák s a föld megrázkódott ijedten s hol pogány-dalt forralt a sárga nap s homok száguldott szélütötten egy tátos-madár szíve megszakadt s az ősz befedte levelekkel. MENYHÉRT JENŐ Gyerekkori emlék Elállt a zápor. Kotlánk hasából Előóvakodnak csibéi akár az erdőszéli bokrok a fák alól. Hitetlenkedve hunyorog a táj s szepeg még — ám új perc, s — Micsoda hecc volt! — zsivalyog, ámül. Micsoda hecc volt! Megyényi nagy mosás. A szél nedves felhőket tereget. A távolban már párázva libegnek a horizont kék kötelére száradni aggatott hegyek. Elállt a zápor. 52
