Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Csikós József: Követők...?
nem fékezi még — szerencsére — semmi előítélet, fikarcnyi képmutatás vagy óvatoskodás sem. Az írás mindegyikükből a kifejezésvágy feszítő kényszerétől buggyant ki, legtöbbjüknek ez az első nyilvános szereplése, ezért is írja az egyik tehetséges fiatal: ,,. . . ezzel életem célja miniatűr lépcsőfokra hágott. . A szándék és a tehetség, ez az egyébként passzív értékállomány a világgal kezd párosulni bennük, s természetszerű, hogy hatni is akar a világra. A több tehetséges induló közül hadd emeljük ki Csordás Erzsébet pécsi középiskolást, aki témáját kritikai realista eszközökkel formálta meg, a sokat csiszolt igényes stílussal a mai falu arcának mosolyát és fintorát ábrázolta. Csertő István esztergomi fiatalember kroki-ízű története vaskos tömörséggel hétköznapi világunk fonákságát ostorozza szigorú szerkesztésű, fegyelmezett írásában. Oda kell figyelni ezekre a kezdetekre, mint minden olyan dologra, ami a veszélyes szellemi tunyaságot felveri, látni és láttatni akar. Nem szándékozom most valamennyi szerzőt bemutatni, sem minden írást egyenként értékelni, éppen mert rajtuk kívül a felnőtteknek is hozott tanulságot ez a tagadhatatlanul társadalmi hasznú kezdeményezés. Legerősebben talán az eddig kissé elhanyagolt vagy rosszul végzett hazafiasságra nevelés hiánya tükröződik vissza, egy szocialista módon értelmezett egészséges nemzeti tudat nemléte kiált a sorok mögül. S csak ezen is érdemes cselekvőleg eltűnődnünk. A rendezők — különös tekintettel a házigazdára, a sárvári Tinódi Gimnáziumra — a találkozó két napjában igyekeztek színvonalas programot nyújtani. A meghívott fiatalok írásait Tóth János, az Üj írás rovatvezetője elemezte finom pedagógiai érzékkel. A résztvevők meglátogatták az egyfházashetyei Berzsenyi-szülőházat, ismerkedtek Sárvár és Vas megye kultúrtörténeti emlékeivel. Űj és friss élményeket kívántak ezzel keltegetni a „követőkben”, akik mögött a mai kérdőjel nem az óvatos fenntartásokat fejezi ki, sokkal inkább ■a jövő ígéreteinek tiszteletét. CSIKÓS JÓZSEF SZABÓ ALBERT: TALÁLKOZÁS 151