Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Ernő: Liszt Ferenc ősei
II. József 1791-bcn küldötte vissza a szent koronát Budára, a díszes menet a Rajka mellett haladó országúton vonult végig Buda felé. A plébános leírja a díszes menetet. Feljegyzéséből csak a tárgyra vonatkozó részt veszem ki: .............Ubique locorum Parochus cum Populo inter Sonitum Campanarum T ympanarum et Tubarum, item et strepitum Tormentorum praesertim Rajka et Ovarini Curam Coronam exoeperunt.”11 A régi Moson megyei templomi zenekaroknak, melyek az ünnepies istentiszteleteken a zenét szolgáltatták, olyan beosztásuk volt, hogy amennyiben a zenekarnak az utcára kellett vonulnia (egyházi körmeneteknél), a fúvósok a vezető szólamokat játszották, a vonósoknak meg annyira meg kellett tanulniuk trombitán játszani, hogy a kevesebb technikát kívánó kísérő szólamokat el tudják játszani. Ez a bejegyzés is azt bizonyítja, hogy 1791-ben az akkori rajkai iskola- mesternek, Seipeld Antalnak egyházi zenekara fúvósegyüttesként is működött. 1791-ig eljutottam. Itt kutatásom néhány évre megszakadt. Az egyházi zene létezését bizonyító semmiféle feljegyzésre nem találtam. Nem tudtam a további kutatás módját, irányát eldönteni. Ez a fennakadás nyugtalanított, pedig ezt mindenképpen fel kellett derítenem. Végre az a gondolatom támadt, hogy ha nincs is korábbi keltezésű zenére vonatkozó feljegyzés, talán volt ennek a zenekarnak valamiféle dotációja, pénz- vagy egyéb anyagi támogatása, tehát pénzügyi téren kellene tovább kutatni. Ha volt, úgy ennek a régi templomszámadásokban nyomának kell lennie. A plébánián kértem az 1700-as évekből való templomszámadásokat. Vitéz István plébános úr készségesen átajita azokat betekintésre.12 Ez az elgondolásom helyesnek bizonyult, a kátyúba ragadt szekér döcöghetett tovább. Az 1787., 1788., 1789. évek számadásaiban december 31-ről keltezve évenként a következő tételt találtam: „Dem Schulmeister für Chor Saiten ... 2 ft.13 Ez a tétel minden számadásban december 31. kelettel szerepel, úgy látszik, a zenészek újévi ajándék gyanánt kapták a húrokat. Az 1777. évtől visszamenve a húrpénz 1 ft. Nézzük meg, mit lehetett akkor 1 ft-ért kapni, próbáljuk meg a mai értékre átszámítani. A Mária Terézia által 1773-ban kiadott Úrbéri Szabályzat 5. pontja szerint: egy bárány ára 36 krajcár, egy gidáé 27 krajcár, egy méhcsaládé 54 krajcár. A legrégibb templomszámadás az 1767. évi. Anno 1767. dec. 31. „Den Schull Meister auf Seithen zum Chor ... 1 ft.14 1767-ben List György Ádám 12 éves volt, az akkori rajkai iskolamester pedig Feldinger M’hály volt, 47 éves. Meghalt 1782. március 22-én, 62 éves korában. Az Országos Levéltárban a Mária Terézia alatt történt jobbágyösszeírásban, az 1773. január 7-én-én kelt táblázatban sikerült List Sebestyént mint a magyaróvári királyi hercegi uradalomhoz tartozó rajkai zsellért fellelni. Az ur- bariális táblázatban mint „subinquilinus”, vagyis legszegényebb ház nélküli zsellér szerepel évi 12 robotnappal, úgyhogy még állatja sem igen lehetett. A ház, melyben List Sebestyén lakott, a nemes Waldberg család tulajdona volt, majd 1814-ben házasság útján mint hozomány átkerült a nemes Modrovich család tulajdonába. (Nemes Modrovich György 1814-ben nőül vette nemes Waldberg Franciskát.) Ügy látszik, List Sebestyén lakás fejében a Waldberg családnál is dolgozott, vagy pedig bért fizetett a kis zsellérházért. 100
