Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - Molnár József: Ferencke balladája (elbeszélés)

IV. Mihalovits reggel nyolckor mutatta fel a portásnak megbízólevét. A portás hüledezett: miféle ember lehet ez a főorvos, aki egy portásnak is felmutatja igazoló papírjait? — Az igazgató úr még nincs berni, de a vezetőnővór már a gyerekosztályon van. Amikor Mihalovits elhagyta a portát, a portás sunyi cinkossággal felszólt a gyerekosztályra, hogy most lépett be Grábits utóda és útban van az osztály felé. Mihalovits végigjárta a kezelőket és a felszerelést nézegette. Szegényesebb­re volt elkészülve. — A mellékhelyiségeket majd később. — Sejthette, hogy azok ilyenkor ragyognak a tisztaságtól. — A kórlapokat ki kezeli? Grábits úgy rendelkezett, hogy a kórlapok azonnal elérhető helyen legyenek az éjszakai ügyelet részére is. Ezért kötöttek ki a főnővér szobájában, amely nem őrzött titkokat. Éjjel-nappal tárva volt. Amikor a főnővér letette a kórlapokat Mihalovits asztalára, megkérdezte, hogy a jövőben ezeket magánál kívánja-e tartani. A főorvos nem kívánt változtatni az intézkedésen. Először csak a kórlapok első oldalát pörgette végig és megállapította, hogy elvesztette önmagával kötött fogadását. Thrombopeni purpura kórismével mégis feküdt egy hároméves fiú az osztályon. Viszont elképzelésének megfe­lelően a gyerekek hatvan százalékát hasmenés ellen kezelték. Gyümölcsérés idején Pesten is így van. Belesegít a nyári és kora őszi tejfogyasztás is. A pesti klinikán egy találékony kolléga kefirrel kísérletezett. A gyerekek szívesen fo­gyasztották; néhány hasmenéses eset szembetűnően gyorsan javult. írni kell majd a kollégának és tejoltó anyagot kérni. Az is lehet, hogy itt vidéken nem a tejjel van baj. A kutak vize és a legyek is beleszólhatnak a bélfertőzésekbe. Ki kell majd vallatni a tisztiorvost is a tapasztalatai felől. „Agyvizenyő” — olvassa az egyik kórlapról és lát mellette egy kérdője­let is. Nagyot sóhajt, mert ezzel a betegséggel eddig csak könyvekben és folyó­iratokban találkozott. Most közölje beosztottjaival, hogy ő — az egyetemi magántanár cím birtokosa — milyen szűk területen járatos a gyermekgyógyá­szatban? Ej, ej! Orrszondával táplálják! De miért működtek a szülést követő első héten a nyelőizmok? Grafitirónnal a kórisme mellé tett egy második kér­dőjelet is. A jelek szerint az agyvizenyő mellé más baj is társult. A legutolsó kari ülésen szóba került, hogy az agyvérzéssel született csecsemők indexe egy évti­zet óta állandó emelkedést mutat. Agyvérzés következtében bénultak volna meg egy hét alatt a nyelőizmok? Ismert egy kollégát, aki szülóses intracranialis haemorrhagiára specializálta magát. ír majd neki is. Ügy látszik, évekig kell majd tapasztalatot koldulnia pesti kollégáktól. Öreg hiba, hogy annak idején, az orvosképzésről folyt nagy vitában nem fogadták el professzorának javaslatát. Ö a negyedik évet végző medikusoknál ideologikus válogatást javasolt. Elsősorban kiszűrni a kutatómunkára hajla­mosakat és alkalmasakat. Másodsorban kiszűrni a jó előadókat, a nevelő tehet­ségeket. Ez :is elengedhetetlenül fontos. Ezeket az utódok nevelésére tartsák vissza a fakultások. Összeakadt már kimagasló képességű kutató tudóssal, akinek magyarázatát kínszenvedés volt végighallgatni. — Ami a két szűrés után megmarad, azon osztozkodjék a gyakorlat. — Miközben a kórlapokat forgatta, professzorának javaslata járt eszében és helyzetét szánnivalónak érezte. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom