Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - Héra Zoltán: Vénuszok, múzsák (vers)
magukat végre kikacagó fáklyákkal lobogó máglyákat gyújtó hangos ledérek — Granada démonai s főként ti: titokszemííek rejtélyes szeműek fátyol nélkül is fátyolozottak fenyő magánynak vadkörte fanyarságúak ritkán piruló tulipán pirosak kevés szavúak nagy ésszel-élők gyorsölelésűek sebes biztatók odakinálók elvevők adók érkezők eliramlók magukat ügybe dologba tervekbe mártó női politikusok — nagy taktikázók csapdakerülők alagútásók váratlan felbukkanok fortéllyal csellel ám mellel is vívók karcsú amazonok s főként ti: zöldszeműek nagy szempillákkal nem a zöldszemű zordak a zöldszemű kedvesek közül valók minden idegenséget gyorsan elűzök minden távolságot gyorsan lerontok egy pillanat alatt nővéreink sálukat megigazítok ingünk gombját gombolok szívünk gondját nevetők sürögve forgó máris más sálakat igazító mások gondjait csitító mindenütt megjelenő örömet osztó nagy összehozó pajkoskodó és mulattató Donna Jüanok s főként ti: kiket még meg nem neveztem égtájak fajok találkozásából kilobbant tűztekintetek és tűzmozdulatok tíz karral ölelő hindúkarúak tíz lábbal dobogó négercombúak mestereink a táncban amely 46
