Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Németh Gézáné: Egy zalai klub krónikája
már jövetelének híre is: a mintegy hatvan klubtagból írásban 50 kérdést juttattak el dr. Hirschlerhez, s ezekből kiderült, sok embert foglalkoztat egyéni problémái mellett az érzelmi kultúra. Nem mindennapi eseménynek volt színhelye a klub egy decemberi estén: Csillik Gábor könyve alapján készült „Budapesten harcoltak” c. tv-film ősbemutatóján vettek részt az érdeklődők. A bemutató előadáson és az azt követő vitán megjelent a televízió irodalmi és drámai főosztályának vezetője, Szűcs Andor, az író, Csillik Gábor, a film rendezője, Szőnyi G. Sándor, Mestyán Tibor operatőr és Deme Gábor dramaturg. A -szituáció különleges és szokásostól eltérő: film-ősbemutató egy isten háta mögötti faluban. Az esemény kultúrpolitikai értéke országos viszonylatban is jelentős. Még mindig a filmművészetnél maradva, az Olajbányász Művelődési Kör vendégeként vitaesten vett részt -— két különböző alkalommal — Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező és Herskó János filmrendező. Mindkét esetben a mai magyar filmgyártás volt a beszélgetés témája. A filmrendező, illetve a közönség szemszögéből nézve próbáltak arra magyarázatot találni, miért nincs itthon közönségsikere a művészi filmeknek; s mi lehet a titka annak, hogy egyes — közepes filmek —• telt házak előtt mennek. Sok szó elhangzott pro és kontra — s mindez elősegítette, hogy az alkotó és a néző filmszemlélete, gondolkodásmódja közelebb kerüljön egymáshoz. A klubestek történetének igazságához tartozik, volt kevésbé sikerült előadás is, mely az előadó gyengébb beszédkészségével magyarázható. A teljességre való törekvés nélkül, ízelítőként ennyit a klub vendégeiről és programjáról. Sajnálom, hogy nincs lehetőség minden egyes vendégről külön írnom — így olyan nevek maradnak ki, mint Benedek István orvos-íróé, L;geti Vilma írónőé, Dersi Tamás irodalomtörténészé, Köllő Miklós pantomim-művészé, Kertész Iván atomfizikusé, Varga Ferenc tsz-elnöké — és így tovább. . Egy^egy klubösszejövetel formáját és belső tartalmát tehát több tényező határozta meg: előadást hallgattak-e a klubtagok, vagy beszélgetésre invitálták a vendéget; a résztvevők nagy többsége ismerte-e a szóban forgó témát vagy nem •— és így sorolhatnék tovább. Az elmúlt egy év gyakorlata azonban bebizonyította, hogy bármelyik változatról is van szó, érdeklődő emberek körében mindegyik adhat valami újat, s ezért is látogatják szívesen a klub rendezvényeit. Élményt jelent számukra megismerni közelebbről egy-egy híres embert, munkájával kapcsolatos gondolatait, örömeit s problémáit és segítséget nyújtani véleménynyilvánítással, kritikai megjegyzésekkel. Létre jött tehát egy olyan kapcsolat, melyből profitál mind a vendég, mind a házigazda. Újszerűségét tekintve a klubnak nemigen akad jelenleg társa az országban. Közismert dolog, hogy lemennek más vidékre is írók, költők, színészek ápolni a közönséggel való kapcsolatot. A lényeges eltérés a kettő között a klubforma tartalmi részénél keresendő. A művelődési kör lehetővé teszi a művészetek és tudományok közeledését a mindennapi élethez, hogy alkotó módon tudjanak reá hatni. A hatás azonban kölcsönös: a realitás talajától így nem szakad el a művész és tudós, s nem válik munkássága öncélúvá. A klub olyan híd, mely összeköti Budapestet a tőié 240 km-re fekvő Gellénházával — legalábbis kulturális vonatkozásban. Ha a Fészek-klubot, a színházakat nem is lehet Gellén- házára varázsolni, ezek neves tagjait megismerheti a klub tagsága, ízelítőt kaphatnak művészetükből. Így a gellénháziak is közvetlenül bekapcsolódhatnak az irodalom, a művészet, a tudomány vérkeringésébe. 136
