Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó
már az indulás évében megszűnt. Sikertelensége azonban nem az irodalmi érdeklődés hiányából fakadt, hanem abból a tényből, hogy ekkor már két tekintélyes orgánum — az írott Kő és a Vasi Szemle — szolgálta a művelődés, az irodalom ügyét. Az írott Kő, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság szépirodalmi lapja két időszakban jelent meg. Először 1936. január és 1937. december között (Bárdosi Németh János szerkesztésében), másodszor pedig 1942 júliusa és 1944 októbere között (Sz. Németh László szerkesztésében). A lap erősen magára volt hagyatva, az előfizetések és a hirdetések gyűjtése útján maguk az írók gondoskodtak a megjelentetéséről. Az írott Kő a Szombathelyen nagy számban élő szellemi alkotók műhelyévé vált: ,,. .. levegőt, teret adott az Íróknak — de zenei, képző- művészeti beszámolóival, tanulmányaival más művészeti ágaknak is — és — a Kultúregyesületi pódium mellett — Szombathelyt ezen a vonalon is bekapcsolta a szellemi élet szélesebb hálózatába”.5 A havonként megjelenő nívós folyóirat hangsúlyozta — s ezt írásaiban meg is valósította —, hogy nem a főváros és a vidék írói között a harmincas években hangsúlyozottan meglevő ellentét jegyében lát napvilágot, bár a vidéki irodalmi gócpont kiépítését szolgálta, igyekezett a ..Dunántúl kétségtelen jegyeit és problémáit is felmutatni”. A Vasi Szemle 1933 márciusában indult a szombathelyi múzeum köré csoportosult támogatók lelkes közreműködésével. Fő célja a megyében folyó tudományos kutatómunka és a helytörténet szervezett fórumát megteremteni. Később témáiban és írói gárdájában kiterjeszkedett Vas megye határain, ezt az 1940-ben megváltozott címe — Dunántúli Szemle — is híven kifejezi. A dunántúli név ugyan csak Veszprém és Zala megyék szoros bekapcsolását jelentette, de a 11 évfolyamban megjelent 937 írásmű között szép számban akadnak az egész Dunántúl kulturális problémáival foglalkozók is. A Vasi Szemlét Pável Ágoston neve fémjelzi. Szombathely nagynevű könyvtárosa és a múzeum igazgatóhelyettese a szerkesztői tevékenységével is tekintélyt szerzett nevének s szülőföldjének. II. Minél műveltebb valaki, annál több érintkezése van a sajtóval. Mivel a sajtótermékek többsége nagy példányszámú, elterjedt, így a közvéleményformáló hatásuk igen jelentős. Elsőrendű feladatuk ugyan a hírközlés és a tájékoztatás, de jól szolgálják az emberek világnézetének formálását, nevelését, általános és szakműveltségük emelését, s hozzájárulhatnak a termelési kultúrájuk fokozásához. Ez a sokrétű feladat az időszaki kiadványok tartalmi változatosságát követeli. Persze a feladatok nagyrészét az országos kiadványok oldják meg, mellettük azonban nagy szerepük van a helyi sajtótermékeknek is. Azt, hogy milyen és hány időszaki kiadvány jelenik meg egy-egy megyében, a gazdaságikulturális szükségletek, illetve lehetőségek határozzák meg. Szombathely fejlett gazdasági és kulturális élete tekintélyes számú és változatos tartalmú sajtótermék megjelentetését teszi lehetővé. A felszabadulás óta a megyében megjelent 80 periodikából 48 „szombathelyi”. Valamennyi bemutatása, de még felsorolása is, szinte lehetetlen, de nem is szükséges. 117
