Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó
lap tulajdonképpeni irányítója Batthyány Ervin gróf, bögötei földesúr, az anarchista irányzat első magyarországi képviselője. Batthyány és a pártvezetőség között hamarosan ellentét merült fel. A Népszava is sorozatosan támadta a lapot. Szombathely szervezett munkássága elhatárolta magát Batthyánytól, majd 1906. november 2-án tartott ülés határozata értelmében kivették a Testvériséget Batthyány kezéből. A Testvériség erőteljesen és hatásosan igyekezett szolgálni a munkások érdekeit. Az uralkodó osztály minden eszközt felhasznált terjesztésének megakadályozására. A 10. számnál az elkobzást is alkalmazta. Ugyanerre a sorsra jutott a 20. szám is. Mindezek ellenére a lap (1907. június 1-én jelent meg utoljára) sokak kezébe elkerült, s nagyban segítette, erősítette a munkásság összefogását, harcát, felemelkedését. Batthyány Ervin grófnak nézetei hirdetésére, elterjesztésére lapra volt Szüksége. Az ő áldozatkészségéből indult 1907 elején az újabb lap. A február 8-án megjelent Társadalmi Forradalom szerkesztését és kiadását Batthyány Bögötén végezte. A Vas megyei kis falucska a század elején a Társadalmi Forradalom, különösen pedig a reformiskolája révén a hazai, sőt az angol sajtónak is gyakran volt szereplője. Batthyány új lapja nemcsak a Népszavával, hanem a szombathelyi Testvériséggel is állandó vitában volt. A hatóságok is éber figyelemmel kísérték a bögötei lapot. Már a második számát elkobozták. Batthyány egyszerre hadakozott a Népszavával és hatóságokkal. Személye egyre jobban a politikai harc központjába került. Éles támadások érték a reformiskolája miatt is. A koncentrált támadások arra késztették, hogy feladja tervét, hogy Bögötén művelődési központot építsen ki. Lapját felvitte a fővárosba: augusztus 23-tól Budapesten nyomták s a „magyarországi szocialisták lapja” lett. Utolsó száma valószínűleg december 25-én jelent meg, lezárva a vasi munkássajtó kezdetének jelentős szakaszát. A századforduló táján megélénkül munkásmozgalom hatására a mai Magyarország területén 14 munkáslap jelent meg. Eloszlásuk: 6 az Alföldön (pontosabban a Viharsarokban), a Dunántúlon is 6, a többi területen pedig 2 lap látott napvilágot. A Dunántúlon megjelentetett 6 lap közül négy Szombathelyen került kiadásra. Az igaz, hogy Győr és Pécs egy-egy újságját hosszabb ideig s folyamatosan tudta megjelentetni, Szombathely szerepe mégis jelentősebb a munkássajtó kezdetében, hiszen évekig központja volt Nyugat-Dunántúl munkásmozgalmának. A Tanácsköztársaság sajtója f 1918 őszétől jelentős balratolódás érződik a vasi sajtón is, de a lapok egyelőre a régi címen jelennek meg s a munkatársaik is azonosak. A haladó hang, a bátor szó, a társadalmi fejlődést sürgető írások ugyan egyes lapokban jobban észrevehetők s az ezeket bíráló, a történelmet visszafogni akaró cikkek is a régi rend képviselőit tömörítő lapokra korlátozódnak., A Vasvármegye és a Vasmegyei Független Hírlap szembenállása a legerőteljesebb. A hatalomért folytatott harc megköveteli, hogy a munkásságnak külön sajtója legyen. 1918. de- cember^-kíún meg is jelenik a Testvériség, mint a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt hivatalos lapja. 1919^ínáreíus-4§=én az egyesült munkáspárt veszi át a lapot s a ^őcIalista-kommüSstl^^Sunkások^Vas megyei pártszervezetének kiadásában napilap leszNlndulásakor a századeleji mozgalmakból jól ismert 114
