Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - SZEMLE - Palkó István: L. Kiss Ibolya: Az asszony tragédiája
Takargattam, melengettem, tojást keltő melegemmel. Alig vártam kikelését, pihés fiók pihegését, csőrük csörgő kopogását, tojás héján dobolását. Aki ezt a kis verset olvassa, és szívéig érnek a szavak, soha madárfészekhez ártó szándékkal nem nyúl. A Különös vásár játékosan képről képre váltó ötletes versike, úgy ugranak a sorok egymás után, váratlanul és művészi-természetesen, mint bűvész csodakalapjából a szalagok, madarak, tarkabarka selyemkendők. Az utolsó két sor a csodakalap odadobása a gyereksereg közé: egészen máshová ért a vers, mint ahonnan indult. Ragyogó, kerek, nagyszerű vers ez. A könyv legköltőibb verse a Tóra mentem. Legszívesebben az egészet idézném, olyan szép a gondolatritmusa, képszerűsége, égi szépségekig felfutása. Ez már nem gyerekvers. ez koroktól, időtől független költészet! Benne a költő mohó szépségvágya és tehetetlensége is mert a szépség egészen meg nem ragadható, kiszökik a kezünk közül. Négy kicsi versszakban egy egész világ! L. Kiss Ibolya: Az asszony tragédiája Nagy érdeklődéssel vettem kézbe e kont- rasztikus című könyvecskét, amely a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös könyv- kiadási egyezményének a keretében jelent meg 1967-ben Pozsonyban 3500 példányszámban a Tátrán Könyvkiadó magyar üzemében. Az ember azzal a felfokozott igénnyel kezdi olvasni az ilyen két állam összefogásával megjelentetett munkát, mint amilyen színvonalat remélne tőle. Sajnos, az érdeklődés és igényünk hamar lelohad a könyv olvasása közben. Az asszony tragédiája irodalomtörténeti közhely-problémát, Madách feleségének, Fráter Erzsinek a „rehabilitálását” Tizennégy vers van a kötetben helyünk és módunk nincs rá, hogy valamennyit sorra vegyük. Cinke, kiskakas, ügyes nyulacska, kicsi csacsi, favágók, esőtől védő nagykalapé gomba: talán sokszor is választott gyerekverstémák. Gazdag Erzsi ezekből a témákból mégis a saját világát teremti meg, mert nem a téma a lényeges, hanem ahogyan megírja. A versek ritmikája igen jó. s ez a hibátlan ritmus megbocsáthatóvá tesz egy-egy kevésbé ügyes, kissé kancsalabb rímet is. A verseskönyv a korábbi kötetekhez képest nemcsak a gyerekeknek ad többet, újat, hanem magasabb, igényesebb költői mondanivalót is hoz. Egyes versszakok kitörölhetetlenül megmaradnak emlékezetünkben, éppen líraiságuk miatt. Harangvirág hangját most is hallom: bim-bam! Ezüstnyírfa bólintását látom álmaimban. Azt hiszem, nem tévedünk, ha azt mondjuk, Gazdag Erzsi Hívogatója igen sok gyereknek kedves olvasmánya óvodai nevelőinknek hasznos segédeszköze, s a fiatal szívű felnőtteknek is örömmel forgatott könyve lesz. Urbán László kíséreli meg nemcsak az igazság-keresés szenvedélyével és asszonyi szolidaritásával, hanem még az „idegorvos” szemével is. Ez utóbbi szemével valóban lehetett volna kulcsot adni Fráter Erzsi személyisége mélyebb megismerése, ha kell, megértése érdekében is. Sajnos azonban ez a szem csak a fül jegyzet foglalatából látszik, s magából a műből alig. Bárcsak fordítva volna. Akkor nyilván több tanulsággal zárult volna a „tanulmány” is. s mi is így zárhattuk volna be a könyvet. Hát mit is tudunk meg újat, újabbat e szomorú históriáról? Lényegében semmit ahhoz képest, amit már tudtunk róla eddig is. Fráter Erzsi személyiségének megítéléséhez aligha fontos az, hogy a nagyváradi-olaszi temetőben bozóttal benőtt sírja milyen érzelmeket indukál a késői látogatóban. A szerző a nagyváradi Szigligeti Társaság megbízásából kereste-kutatta föl Fráter Erzsi síri át. nagyváradi életét és halálának körülményeit. Talán az egyetlen érdemes dokumentum, amit a könyv közöl, 151
