Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonczi Miklós: Egry József
vész. Nem nyugszik bele a kudarcba. ,,Hébérező”-jének végleges formáit évekig kereste. Ura Balaton-anyagának, mint az amszterdami sikátoroknak Rembrandt. Shelley nagy mondatát az ő művészete valósítja meg leginkább: „Föld, víz, ég, drága testvéreim!” Művészete nemcsak festészet, a humánum csúcsa is, mint Beethoven örömódája. Minden növényi, állati, emberi létezési fokot bejár az ő művészete, mely „a mmdenségen átsugárzó erők örök jelenvalóságának jelképe” (Keresztury Dezső). Az alkotás folyamata azért különleges Egrynél, mert a szemlélődést meghosszabbítja. A mű kezdő eleme ez nála, s magát a festést a mű befejező aktusának tartja, s ezt hihetetlenül megrövidíti, hiszen először lelkében festi meg a képet. Nála a műgond a szemlélődésben kezdődik. E módszer nagy előnye, hogy a festés az ihlet idejére korlátozódik, kiküszöböli a manuális részek unalmát, s mire az ihlet befejeződik, a kép ;s kész. Rippl Rónai József módszere is hasonlóan gyors azzal a kisebbítő különbséggel, hogy ő nem készíti elő szemlélődéssel műveit, hanem az ecsettel imprcvi-á1. Egry is gyorsan fest, de ezt hosszú koncentrációval alapozza meg. A meditáció, a természettel folytatott társalgás nála konstans, ezért nem ismeri festészete az ihlethiányt. Dufynél az első ecsetvonásnál kezdődik a kép. Egrynél ekkorra szinte kész, a kéz tulajdonképpen manuálisan teljesít: a szellem megteremtett kompozícióját. A szemlélődés már festés, mely h'rtelen átcsap a«.végső, aktív folyamatba, s a kéz befejezi a szem és a lélek társalgását a nagy vízzel. Ezt a manuális gyorsaságot a szellem nyugalma előzi meg. Azt a kozmoszt festi, melyet a szelet, fényt fogadó Balaton tanácsol neki. A Balaton Egrynek az összes csillag, maga a létezés, melyet művészete emberi formákra fordít a festészet eszközeivel. Az Egry világszemléletének kulcsa, technikájának lényege, az alkotás folyamata. Az absztrakció és az ábrázoló látványfestészet határán kozmikus méretűvé tágul realizmusa, mely a legszebb részeket szakítja ki a hömpölygő idő és végtelen tér testéből, és létezik. Egry az a művész, akinek művészetében nemcsak az ember, hanem a fény, a föld és a Balaton elnevezésű nagy víz kifejezte magát. Mintha sikerülne a festészet erejének feloldani Kant Ding an sich elméletét, s belülről látjuk az ember alatti létezőket. Egry a Balaton, a Minden- ség és az ember önkifejeződése. Festményei előtt ünnep nyílik bennünk, nagyon gazdagnak érezzük magunkat, hazaérkezünk abba a világba, abba a nagy otthonba, melyet Mindenségnek nevezünk. IRODALOM Kállai Ernő: Üj magyar piktúra. Amicus, 1925. 90 1. — Petrovics Elek: Magyar mesterművek, Bp. 1933. 116 1. — Genthon István; Egry József, Singer és Wolfner. — Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Képzőművészeti Alap 1956. 50. 1. 63—64. 1. — Zádor Anna: Magyar művészet. Bp. 1958. 431 1. — Horváth Béla: A Balaton. Keszthely, 1958. 3. 1. — Horváth Béla: Egry József. = Művészettörténeti Értesítő, 1959. 289—297. 1. — Farkas Zoltán: Egry József. Ktpz mű é zeti Alap K adóvállalata. Bp. 1959. — Pogány ö. Gábor: A magyar festészet a XX. században Bp. 1959. 42. 55. 1. — Pataky Dénes: A magyar rajzművészet. Bp. 1960. 46—47. 1. — Rác: István: Egry József halálának 15. évfordulójára. = Művészet 1966. június — Keresztúry Dezső: Egry József. Tihany, 1966. — Eáncz Sándor: Egry-kiállítás Tihanyban. = Művészet, 1966. szept. 100
