Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonczi Miklós: Egry József

Ez a belső szenvedély, amelyik a beteljesülés hiányát sugallja mindenegyes sóhajtásában, fogadkozásában, löki egyre szenvedélyesebben ezeket a kozmikus látomásokat a költő ajkára. Ez az, ami nem hagy nyugalmat neki, mert azt hiszi: ha csak egy pillanatra is csillapul ez a belső energia, meg is szűnik a varázs, a látomás varázsa. Mert varázslatról van benne szó. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja a Mellékdal megcsillapult népi ritmi­kája, elbizonytalanodott fogalmazása. Bár a vers az új szemléletű, új morálú párköltészet tételeinek megfogalma­zását tartalmazza, valójában a végtelen pólusai közti száguldozása a valóságos „archimédeszi pont” megleléséért történik. A költemény szerkezetében jelent­kező kettősség: a konkrét és a kozmikus állandó jelenléte, a valósághoz való görcsös ragaszkodás és a látomásokba való átlendülés is tételünket igazolja. Amikor például a vers 5. textusában eljut a legegyetemesebb emberi követe­lés megfogalmazásáig, az együvé tartozás lényegének és követelésének kimondá­sáig, önmaga is érzi a fogalom mélysége és a valóság sivársága közti ellent­mondást. A valóság kényszere löki vissza a megfogható világba, s határozott kijelentések után a vágy kínzó kívánsága megtorpan a „talán” borzongató bizonytalanságában. Mintha a Mellékdal fejezné ki az intellektuális tételekben megfogalmazott „tiszta beszéd” törvényét, és a költő tudná: a tétel igazi érvénye, szentesítése csak a valóság keretei közt történhet. És bármennyi szer elmondották a vers elemzésekor, hogy e csodálatos feloldásban a legszebb emberi egymásra talá­lás tételei a cselekedetek hétköznapi egyszerűségében fogalmazódnak meg, a bizonytalanság hármas „talán”-ja mégis inkább az új kapcsolatok, az új morál utáni vágyát bizonyítja, egyre szenvedélyesebben a mikrovilág harmonikus — József Attilánál hiányzó — rendjének sürgető szükségességét. Derkovits Gyula és József Attila szerelmet bemutató művészete közti kü­lönbség summája: Mindketten ugyanazért az új morálú párművészetért küzdöttek, megterem­tésükért eszmei és formai jegyek, jelrendszerek, gondolatok és érzések új törvé­nyeit használták fel. Csak ami sikerült Derkovitsnak, a festőnek: meglelni a mikrovilágban az egész mindenséget magába foglaló harmóniát, József Attilá­nál, a költőnél ugyanolyan, talán még nagyobb hőfokkal egy önvilágba zárt művész kiáltó sikoltó vágyaként csak tételesen nyert megfogalmazást, kizárva őt a beteljesülés nemcsak vélt, hanem valódi boldogságából is. LOSONCI MIKLÓS EGRY JÓZSEF 1 1. Bevezető szavak Képei azonnal meggyőznek, hogy Egry nagy festő. Igazi értékeit azonban csak hosszas analízis tárhatja fel. Egry gyülekezet. Nemcsak festő — a festészet ered­ménye. Leonardo, Turner, Barabás Miklós egyaránt hozzájárult festményeinek magaslatához. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom