Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - Mai szlovén költők (Szily Ernő fordításai) - Cene Vipotnik: Zöld sír
MAI SZLOVÉN KÖLTŐK Szily Ernő fordításai Cene Vipoínik: ZÖLD SÍR Füves halom a tisztáson. A szeretett gyermek sírja. Hallgatag menny lehajol rá, Sötét-csendes erdő-mélyen. Merre járhat öccse, nénje? Ha van élő, merre élhet? Mind szétszaladt más vidékre, Mind elűzték idegenbe. A madárkák hol dalolnak? Kis madarak elvonultak. A rózsafák hol virulnak? Rózsák szirmai lehulltak. A sebes szél merre nyargal? A hegyen túl, völgyön is túl. Ej, de gonosz idő járja — Sohasem-volt, rút idő ez. Ha hajnal jő, a Nap félve Kanyarodik égi útra S a zöld halmon felszikrázó Igazgyöngy fényét kioltja. Hűs harmatcsepp hullott volna Ej időn a gyepre, földre? Kerek erdő tisztására, A pázsitos sírhalomra? Fénylő csillag hullott volna, Hullott volna fénylő csillag A zöldellő síri hantra És itt ragyog most a csendben? Gabonaszem, aranysárga, Szállt-e ide a mezőkről? A zöldellő síri hantra Es itt ragyog most a csendben?
