Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Heitler László: Cziráki Lajos kiállítása Budapesten
nemcsak azt mutatja meg, hogy mire képes az ember, mert az emberen túli végső lehetőséget is fel-fel villant ja egy matematikai formula, a jelek és számok mögött bizonyító képlet félelmetes valósága. Századunk a legnagyobb erőfeszítések és a legalantasabb indulatok között hányódik. A megváltó tett csak a közös szándékból fakadhat. Csányi László Három évtizedes festőpálya eredményéről adott számot a budapesti Csók István Galériában rendezett kiállításán Cziráki Lajos festőművész. A gyűjteményes tárlaton 45 festményét és 22 grafikáját mutatta be a festő. Cziráki Lajos 1937-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. Szőnyi István osztályán végezte alakrajzi, festészeti tanulmányait. Kiemelkedő tehetségét sikeres pályakezdése is jelezte. Még főiskolás korában, 1940-ben elnyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell festészeti díját, a következő évben pedig a Bailó Ede alapítvány díját. Az 1942-—43. és az 1943—44. akadémiai éveket a magyar állam római ösztöndíjával Itáliában töltötte. Ott festett képeit Rómában tárlaton mutatta be. 1940 óta szerepel vidéki és budapesti kiállításokon. Nagyon hasznos volt számára az az idő, amit Colmarban Matthias Grünewald remekművének, az „Isenheimi oltár”-nak tanulmányozásával tölthetett 1946-ban. Ugyanitt többször találkozott a hitleriizmus által üldözött festővel, Otto Dix-szel, akitől szinte egy életre szóló ösztönzést kapott. Hazatérése után egy évtizedig Pápán ólt és dolgozott. A kisváros részvétlen, művészetre érzéketlen környezete ugyan nyomasztóan hatott Czirákira, de az itt eltöltött ifjúkor és a művészként-tanárként leélt esztendők annyi élményt zúdítottak rá, hogy azok máig is erősen befolyásolják témakörét, festői világát. 1958-tól Győrött dolgozik. Különböző kollektív kiállításokon szerepeltek munkái Pápán, Veszprémiben, Győrött, Sárospatakon és Székesfehérváron. 1961-ben és 1964-ben önálló kiállításon mutatta be munkáit Győrött. 1966-ban szobraival, 1967-ben képeivel nyerte el a Győr megyei felszabadulási pályázat első díját. Még tanulóévei során felismerte, hogy a csupán felületi szépségeknél megálló festészet kevés az általa kutatott valóság megragadására. A tartalomból kiindulva alkot. A századunkban gyakran elsőrendűvé előlépett formai problémák uralma nem tévesztette meg. A Grünewald és a „Neue Sachlichkeit” — melynek vezető egyénisége Otto Dix — alkotásaiból áradó szellem nem csupán előadásmódjára hatott, hanem az emberi élet problémáinak festői felvetésére is ösztönözte Czirákit. Kifejezésmódját a formai konvenciók, divatos modorok átvétele helyett a mindent elölről kezdés puritán nemessége karakterizálta. Festészetének korszerűségét az emberről és környezetéről adott egyre elmélyülőbb ábrázolások adják. A valóság minél teljesebb megragadásának, az összefüggések feltárásának igénye mellett a festői megformálás problémái sem váltak mellékessé munkásságában. Képein azonban a technika mégoly mesteri módszerei is hát126 Cziráki Lajos kiállítása Budapesten
