Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Heitler László: Mai képzőművészet Jugoszláviában
vörös nagyon érzékeny differenciái, a felület hallatlanul igényes megmunkálásából származó megnyerő fakturális hatások művészi alaposságot bizonyítottak. Kompozíciója nyomasztó, lefokozott színvilága visszatartottságában is szuggesztív hatású. Hasonló festői magatartás szülötte Karlovaris Bogumil Part című képe. A fakturális hatások kiaknázásában szinte a legvégső pontig jutott el Duric Bozidar Utolsó fal című képén. A plasztikusan felrakott és szinte olajfestékkel megmintázott felület a nonfiguratív festészet álarcában közelebb állt a naturális fal látványához, mint annak festői tükrözéséhez: egy redves fal kiemelt és bekeretezett darabjának tűnt. A sárgától az izzó narancson át a vörösig ívelő kolorit azonban — függetlenül a címtől — megnyerő, leköti a figyelmet és gondolatokat kelt. Amíg Duric Bozidar képén az olajfestékmassza imitálja a naturát, Kumba- tovic Mila: A kövek világa című képén a szürke aláfestésű alapra felragasztott fekete és fehér tüll és csipke zegzugos vonalai és foltjai adják a kövek natura- lisztikus látványát. Az említett két kép — és még néhány — a natúréhoz kanyarodott, bár látszólag messze járt attól. Volt viszont több olyan, amelyik régi művészeti alkotások ihletése nyomán született. Például Skracic Mile festményei ikonokra emlékeztettek. A képfelületet kiegyensúlyozott mértani osztások tagolják. Az arany tiszta vagy lakkokkal, lazúrokkal patinázott foltjai váltakoznak rajta az olajfestékbe kevert különböző anyagok rücskös és sokféle módon artisz- tikussá tett felületeivel. Egyik művén még precízen festett monogram, embléma és régi típusú betűkkel festett felirat is idézi a példaképül szolgáló ikonokat. Furcsa parafrázis, de szép, elmélyült munka. Lavrencic August Tenger című, jókora méretű akvarellje a harmadik díjat nyerte el. A puhán kezelt szürkék különböző fokozataival megfestett kép síkban megjelenő világosabb mértanias foltjaival a tenger és a Kvarner kopár sziklaszigeteinek erősen átszellemített látványát idézik. A nagyrészt a legújabb festői eljárások ígéretében született művek között szokatlan látvány Cmelic Milan Névtelen utca és Bejárat című két képe. Bár első pillanatban a szinte hajmeresztő pontossággal megfestett részletek tűnnek Szemünkbe, a festmény nagyvonalú felépítésű, a sötét és világos felületek nyugalmas egyensúlya jellemzi. A részletmegoldásokban pedig olyan átgondoltság és ihletettség tükröződik, amilyenhez csak azoknak az alkotóknak van szeme és szíve, akik nem akarják és nem is tudják elválasztani a gondolati és érzelmi momentumokat az azokat sugalló modellektől. A megkopott fal anyagát érdes vagy síma előadással, a festékbe kevert homok és kőpor faktúrájával érezteti, másutt a lazúrok és lakkok mesteri alkalmazásával éri el a realista megjelenítést. A jugoszlávok józan művészetpolitikájára jellemző, hogy a második díjat a Névtelen utca című képnek ítélték. A tárlat legdrámaibb darabjaként Ivancic Ljubo Női akt című képét tartom számon. A fekete vásznon csak a festék vaskosabb felrakású sávja jelöli azt a vízszintes síkot, amin egy deformálódott csont-bőr női akt fekszik. A figurát erős rövidülésben, csak szürke színekkel ábrázolta a festő. Auschwitz jutott eszembe. . . Ugyancsak a tragédia egyértelmű megjelenítésével hatott rám Milunovic Milo: Ikarus zuhanása című festménye. Arnautovic Mihajlo-Andjelko: Halárus című ikonszerű képe a primitívek formavilágához áll közel. A lilás-kék boltív alatt álló melankolikus öreg a festő síkba forgató igyekezete nyomán szinte bábbá vált. Dekoratív nyugalmát 111
