Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Losonczi Miklós: Egry József
e festészet. A színek aranykapuját készítő, ezt az emberi szépséggel bővített Mindenséget kéri tőlünk (Vitorlás az Aranykapuban 1940). Művészetének méltó koronája a „Napfelkelte”. A témát dárdás fényekkel kezdi 1921-ben, Szőnyi zebegényi fénykutatásával egy idő-ben, de kísérletezését erőtlennek érezte. A zavaró részletek kiküszöbölése után 1940-ben indulhatott a nagy Mű. A fény érett ereje itt maximális színországot épít, amire a hajnali nap és a legérzékenyebb emberi művész képes, ez a természet és az emberi teljesítő- képesség végső határán van. A festmény ünnepi része a Nap, de a nagy víztükör és a fa is nap, a ház is, hiszen ugyanazokból a színekből teremtődik. A kompozíció egyik részébe barnák gyülekeznek —• a napkoronghoz minden szín követet küld azonos vale-urértékkel. Itt valóban színteremtő a fény — a kékek a vízben, a barnák a földön tanyáznak —, mindegyik a maga helyén és szinte emberi társalgást kezdeményeznek. Emberélettől való búcsújának egyik fináléja a „Csodálatos halászat”. A víz halalakú formája az anyag átváltozó erejének képzőművészi ábrázolása. Raffa- ello kompozícióját bölcseleti elemekkel bővíti, és képének formái az élettele a és élő természet teremtő kapcsolatát láttatja. Meg kell őrizni a tárgyilagosságot, de épp ez a tárgyilagosság mondatja ki a nagy hírt, a nagy örömet, hogy Egry József művészetének legmagasabb pontjaiban nemcsak utoléri a természet szépségét, hanem azt fokozni is képes. Hegye nemcsak a Badacsony, hanem minden hegy, vize nemcsak a Balaton, hanem minden tenger, az a Csi-Paj-si technikával festett pár fa és ház a föld összes faluja és erdeje — a Mindenségbe lépő emberiség. Sehol úgy nem érezni József Attila „Ars poetica”-jának nagy mondatát, mint itt: „A mindenséggel mérd magad!” (Badacsony 1946). VII. Egry művészetének hatása Dombosodik a kérdés — sikerült-e Egryt folytatni? Festményeinek domborműves alátétéiben Egry technikáját eredményesen fejlesztette Balogh Ervin, — de ez elsősorban technikai hatás. Bernáth, Szentiványi az Egry által nem zsákmányolt balatoni részleteket emelt művészetté. Bartha László Egry színeit fényesítette, Vass Elemér Egrynél tömörebb, táj sűrítő csendéleteket talált. Egryt inkább eszközökben sikerült megközelíteni, világához eddig egyéni ízekkel, a legmagasabb minőséggel Illyés Gyula és Borsos Miklós zárkózott fel. Borsos ezt akkor kezdte, mikor a halál évében szoborban időzött Egry portréján, ahol az arc ezer ráncában a nagy művészt s magát a gyűrődő időt ábrázolta. Szép bivalyos plakettjének őse Egry ,,Deleiő”-je. Borbereki Kovács Zoltán „Tehenes pásztorfiú”-jának az áhítata is utóda Egry lélektől sugárzó látványainak. Bar- csay Jenő Egry nagy fényvizsgálatát részletekre terjeszti az intenzitás fokozásával (öreg ház napfényben). A fiatalok — elsősorban Németh József, Szurcsik János, Hock Ferenc, Cs. Nagy András és Kovács Ferenc Egry ősemberi tisztaságát és modern formáit építik tovább saját egyéni ösvényükön. Egry immár nemcsak művészet — olyan kincs, mely ifjúságot nevel, s nagy célok kitűzésére inspirálja a most startoló művészgenerációt. Vili. Egry művészetének értékei Festészetének ereje abban nyilvánul meg, hogy a szép természetet szebbé varázsolja, s így művészete emberépítő és kozmosz-szépítő egyszerre, képeiben az ember nemcsak szépségfogadó, hanem szépségteremtő lény. Erős akaratú mű99
