Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Z. Szabó László: József Attila ódája és a képzőművészet
A kidomborított éremrész 30 mm átmérőjű, szabályos kör. Benne a költő képe balra tekint. A portré előtt, a peremhez közel „Gyóni Géza”, mögötte, ugyancsak a szélen „1884—1917” olvasható. A váll alatt balról jobbra fektetett babérág.2 A plakett Bődy Kálmán Vas megyei szobrász és iparművész alkotása,3 aki már korábban is készített róla plakettet. Ennek lekicsinyített mása az általam bemutatott érem. Ugyancsak több Gyóni-emléktáblának is ő az alkotója.4 Ezek az ábrázolások a költőnek versesköteteiben megjelent fényképével majdnem azonosak.5 A művész kortársa volt a költőnek. Ha talán személyesen nem is, de művein keresztül behatóan ismerte, csak így képzelhető el a portré nagy ábrázoló ereje, mellyel Gyóni eléggé bonyolult írói és emberi lelkét arcvonásaira tudta vetíteni. ötven éve, hogy a költő meghalt. Ezen az évfordulón emlékezzünk rá, ki háborúban harcolt a békéért. 1. Különösen Balogh István és Tscheik Ernő fogolytársai és jóbarátai. 2. Említve Lajos Huszár — Béla v. Procopius: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932. 179. 1. 3. Bődy Kálmán szobrász és iparművész. Született Pecöl, Vas m. 1885. július 25-én. (Művészeti Lex kon. Szerk. Éber László, Bp. 1935. I. köt. 137. 1.) 4. A szarvasi gimnázium és a 'gyóni szülőház falán elhelyezett emléktáblák. 5. Gyóni (Achim) Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Bp. 1915. Géza Gyóni (Áchim): Auf Polnischen Fluren, am Lagerfeuer. Dresden, 1915. A magyar szerelmi líra történeti áttekintésének közhelyszerűen megvoltak a sztereotip formulái. A költemények legjellemzőbb vonásaként századokon át hol a szenvedélyt, hol a légiességet emlegették. Az elmúlt 80 év pedig a végletek költészetévé változtatta, a kínok és örömök lírai kifejezőjévé. Ettől kezdve egyaránt megtalálhattuk benne a szerelmi költészet „két alaptípusának, a légiessé idealizált romantikus Múzsának vagy az erotikus bűntudatot felébresztő, egyébként szintén romantikus Végzet Asszonyának a jelenlétét”. Ez a számtalan variációban jelentkező két pólus — gondoljunk akár Vajda, Ady, Szabó Lőrinc modernebb szerelmi lírájának vívódásaira — a század 20-as éveinek a végén megváltozik. A két alaptípus mellé harmadikként — éppen a materializmus filozófiája következtében — „az individuum önzésén túlmutató, az egyetemes értékek felé is kitáruló szerelmespár morálja” jelenik meg. Ez a költészet az egyik legprogresszívebb kapcsolatról szól, ahol a nő valóban egyenrangú társ. Nemcsak szerelmi partner, hanem a világnézeti harcok, a politikai küzdelmek, JEGYZETEK Z. SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF ATTILA ÓDÁJA ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZET 87
