Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Várkonyi Nándor: Irodalmunk születése
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK VÁRKONYI NÁNDOR IRODALMUNK SZÜLETÉSE Eldöntött kérdés, hogy egy nemzet irodalmába nemcsak a saját nyelvén írott művek tartoznak, hanem az írói által idegen nyelven szerzettek is. Európában majd minden nemzet irodalmának elején latin szövegek állnak, minthogy a kezdetek idejében ez volt az egyház, az állam, a tudomány és az oktatás nyelve, és mert a népi költészet mulattatásra szolgált, lenézett, nemegyszer tilalmazott volt (,.pogány” regék, virágénekek), s így több-kevesebb ideig íratlan maradt. Az első magyar földön írott és fennmaradt munka az ún. Intelmek könyve, teljesebb címén: A szokások és erkölcsök eilrendezeserol Imre hercegnez (De institutione morum ad Emericum ducem). Szerzőségét régebben szent István királynak tulajdonították, az újabb forráskutatás szerint bizonyára része volt benne ugyan, egyébként azonban az egykorú „királytükrök” mintájára készült oktató mű az ország kormányzásáról, az uralkodó kötelességeiről; keletkezése az 1013—1015 évekre tehető. A második a szent Gellert szerzetté Deliberatio, azaz Elmélkedés a tüzes kemencébe vetett három héber ifjúról, melyet bakony- béli remeteségében írt 1020—1030 között; olasz ember lévén, írása nem számíthat a magyar irodalomba. A harmadik Mór pécsi püspök életirata szent Zoe- rard, másképp András és szent Benedek remetékről (Vitae Sanctorum Zoerardi seu Andreae et Benedicti eremitarum). Mór magyar ember volt, s így ha meg tudjuk állapítani, mikor foglalta írásba munkáját, megkapjuk irodalmunk születésének dátumát. Műve legenda, azaz szent-életrajz, korának legelterjedtebb szépirodalmi műfaja az ún. példák (moralitások) mellett. A legendák szerkezete általában sztereotip, változatlanul két részre oszlanak, az elsőben elbeszélik a szent életét, a másodikban leírják életében és halála után végbevitt csodáit, kegyes glosz- szákkal kísérve. Mór legendája, mint látni fogjuk, több lényeges ponton eltér ettől a szabványtól, ami magában állóvá, egyéni jellegű és irodalmi becsű muri- kává s egyúttal jelentős történeti dokumentummá teszi. A népi kultuszban szentnek nevezett, egyházilag hivatalosan boldoggá avatott Mór életéről a következő hiteles és valószínű adatokat gyűjtötték össze eddig: Születését a bollandisták, egyeztetések alapján, az 1000. évre teszik (Acta Sanctorum Ungariae, Tyrnavia, 1744 és Venetiis, 1748), ezt a dátumot mind a hagiográfia, mind a magyar történetírás elfogadta mint legvalószínűbbet. Származása, szintén minden valószínűség szerint, magyar, minthogy a nép megtérítéséhez és kormányzásához belőle eredő papokra és egyházfőkre volt szükség az első kezdetek után. Van olyan feltevés is, hogy a felvidéki (Nyitra környéki) szlávságból eredt, de ezt semminő körülmény vagy közvetett adalék nem támogatja; sokkal inkább feltehető, hogy Dunántúl, Somogy vagy Zala 69
