Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - Weöres Sándor: Lant-futamok (vers) - Weöres Sándor: A három tűz forrása (vers)

Weöres Sándor: LANT-FUTAMOK

i

Minden életnek s halálnak medre közös.

Ha szemed mereszted az iramra mi a réteges zuhogókon untalan árad: hab-forgást látsz, nem életet s halált.

Ködös az idő, nem látni át a szakadék fölött, hol sima tükrön gyűrűznek a szeretők könnyei.

De mikor az éj jön, a tér kitisztul s a tér fekete-kristály tömbjébe messzi hatol a szemű

II

Jó a testtől elszakadni

bolyongva idegen fényeken át

s a földi táj valahány hajlása és tövise

mint hajdan hallott ének

az emlékezetből szerteszállt

de sejtelemként megőrzi magát.

III

Csibéim, aludjatok,

nem kel föl értetek a hajnal,

csak az óra-koponyájú herceg

gondol reátok,

ki teljes éjjel jártatja fejét,

de nem hirdeti, hogy reggelig

hány ezredév telik.

A HÁROM TŰZ FORRÁSA

Ha homlokban drágakő lakik drágakő lánggá emelkedik

Ha drágakőben láng lakik láng homlokká emelkedik

Ha lángban homlok lakik homlok drágakővé emelkedik

3